Egyébként sem akkora és olyan a község határa, hogy fölös minőségi burgonya teremhessen benne. Vége felé jár az aratás. Mindenből vetettek egy keveset, gyenge a szemes gabona, közepesnél alacsonyabb az átlaghozam. A műemlék templomban szeptember elején mégis felhangzik a zsoltár, újzsenge tiszteletére megterül az úrasztala.

Menteni a maradékot

Ez a hétköznapi missziója a magyar papnak Székföldjén, a szórványban. Árapatakon a 2002-es népszámláláskor 284 személy vallotta magát magyar reformátusnak. Előpatakfürdő kálvinista szórványa elenyésző, félő, hogy lassan beolvad. Tiszteletes Fülöp-Gál László lelkipásztor e maréknyi gyülekezetnek a megtartására vállalkozott, amikor a végekre kinevezték. Nemes feladat, mert volt része megpróbáltatásokban és szenvedésekben ennek a székföldi falunak. Elegendő csak a negyvennyolcas szabadságharcra gondolni, amikor a település egy része porrá égett, a Barcaföldváron székelő hírhedt Heydte osztrák császári kapitány mindig szemmel tartotta a rebellis Árapatakot.

A magyar templom és lelkésze

Visszatérve a mára: a freskós műemlék magyar templom kívül-belül megújult, s ha volna még kevéske pénz, be lehetne fejezni az épület alapzatának kiszárítását. Ragaszkodik vallásához az árapataki ember. Kalákán is részt vesz szívesen. Nemrég támfalat raktak a parókiánál, kerítést építettek. A kalákások kerestek alkalmat az együttlétre is, a lelkész szülőföldje, Sóvidék szépségeit mutatta be egy közös kiránduláson. ,,Lombhullásra ismét ünnepben lesz részünk — mondja Fülöp-Gál László —, a Balaton menti Szólád testvéregyházunk küldöttségét várjuk baráti látogatásra." A XIII. századi árapataki templom freskótöredéke mellett emlékművek, emlékkopják és síremlékek juttatják eszébe a mai látogatónak, hogy többek között itt élt a neves Béldi család. A templombejárat előtt áll Jancsó Tamás (1786—1856) sírköve, aki 38 évig pásztorolta ezt a gyülekezetet, és akinek leszármazottjai között találjuk a két szegedi neves orvost, Jancsó Miklóst (1868—1930), a malária kiváló szakemberét, egykori kolozsvári egyetemi tanárt, a szegedi belgyógyászati klinika alapítóját és fiát, Jancsó Miklóst (1903—1966) az ottani Orvostudományi Egyetem kétszeres Kossuth-díjas professzorát, aki gyerekkora vakációit Árapatakon töltötte. És ezzel még nem merült ki a falu jeles szülötteinek sora...

Színváltó demográfia

Rohamosan apad Előpatak község magyar és román lakossága. Bár Árapatak a községközpont, hivatalos neve Előpatak. Így találták jónak a geográfia román atyjai, akiknek véleményére alapozva döntöttek az 1968-as hazai megyésítéskor. A község összlakosságának túlnyomó része román anyanyelvű cigány — legalábbis annak vallották magukat a népszámláláskor —, soraikban az egyre nagyobb nincstelenség és nyomorúság ellenére is nagyon magas a természetes szaporulat. A romákért felelő egyik községi tanácstag nyilvántartása szerint a szociális segélyből tengődő roma családok száma meghaladja az 1200-at. E népes csoport tanköteles gyermekeivel legtöbb a gond a községi oktatásban. A községközpont tanulóinak 92 százalékát roma nemzetiségű tanulók és óvodások teszik ki. Majdnem hasonló a helyzet Előpatakfürdőn és Erősdön is. Utóbbi településen cseperednek már magyar óvodások is, de az összevont I—IV. osztályban a magyar gyerekeknek is románul kell tanulniuk, mivel létszámuk nem elegendő önálló magyar osztály indításához. Megjegyezzük, hogy a magyarul tanuló erősdi elemisták vegyes házasságból származnak, édesanyjuk magyar, édesapjuk román. Magyar nyelvű ismeretekkel való felvértezésük kimondottan az anyjuk belátásán múlik. A szülők egy része a szomszédos Brassó megyei Botfaluba vagy Árapatak központi iskolájába irányítja iskolás gyermekét. Az erősdi református lelkész, Ráduly-Baka Zsuzsanna igyekszik e helyzeten javítani, amikor vallásórákon és más foglalkozások alkalmával a gyermekek magyar írás-olvasás ismereteit gazdagítja.

Duló Szilárd, a központi iskola fiatal igazgatója

Nincs már messze az iskola-, óvodakezdés, ennek gondjai felől kérdeztük Duló Szilárd igazgató-tanárt.

— A magas gyereklétszám miatt teremhiánnyal küszködünk — mondta. — 820 a tankötelesek száma! Délelőtt-délután kell tanítani. Sajnos, pénzalapok hiánya miatt félbemaradt a központi iskola bővítése, tetején kizöldült a fű. Mivel megkezdett munkálat, reméljük, csak kapunk annyit, hogy legalább tető alá hozzuk. A magas tanulólétszámnak pozitív hozadéka is van, mert a fejkvótarendszer szigora miatt gyakorlatilag nem kellett megválnunk pedagóguskollégáktól. Jutott annyi pénz, hogy nyáron elvégeztük a meszelést-festést, higienizálást azoknál az iskoláknál, osztályokban, ahol ez halaszthatatlan volt.

A roma tanulók vallásos neveléséről Ioan Tămaş előpataki ortodox lelkésztől kaptunk némi felvilágosítást, akit a Cuvântul Nou lapban megjelent heves magyarellenes írásairól ismerhet az olvasó. Az előpataki roma származású gyerekek túlnyomó része adventista, kisebb részük pünkösdista vallású — tudtuk meg. Ezek a felekezetek nem biztosítanak a tanulók számára vallásos nevelést. Ezt az atyától kaphatják meg görögkeleti szellemben az iskola padjaiban. Az előpataki görögkeleti vallású felnőtt roma lakosság, mely az egyházhoz tartozna, nem fizeti az egyházfenntartási járulékot.

A látszat csal

Bizonyára csalódik, aki azt hiszi, hogy az előpataki meleg fürdőben és kezelőközpontban látványosan emelkedő falak között hamarosan enyhítheti mozgásszervi bántalmait. A falak valóban hamar emelkednek, ám amint a helyszínen meggyőződtünk, a két borvízkútnál (a kézzel ásottnál és a fúrtnál) még semmi jele annak, hogy onnan vezetnék be a kezelésekhez szükséges gyógyvizet. Az előpataki ásványvíz szabad és félig kötött szén-dioxid-tartalma nagyon magas, olykor eléri a literenkénti 3000 mg-ot. Ez a gyógygáz a melegítés folyamán elvész. Ajánlatos lenne anyagiakat megtakarítani, hogy a gázt visszanyerjék, amivel kisebb kapacitású mofettát lehetne üzemeltetni. A helyi önkormányzat, amelynek területén az eljövendő kezelőközpont található, reményeket fűz hozzá, de konkrét dolgokról a községi tanácsban még nem esett szó. Dumitru Marinescu polgármester pihenőszabadságát tölti, Nicolaie Cucu alpolgármestert pedig Brassóban értük el telefonon. A község roma lakosságának törvény szerint járó lisztadagja szállításával volt elfoglalva, délutáni szabad idejében szemes gabonáját aratta.

Népművészet és gyűjtő szellem

Dénes Enikő

Minden népesebb községben akad egy-egy faragó-művészkedő ember. No de Árapatakon se szeri, se száma a tehetséges alkotóknak, ám nincs, aki őket összefogja, biztassa. Lőrinczi Etelka nyugalmazott tanítónő házi múzeuma sokak számára ismert, akárcsak a református templombelső valóságos árapataki keresztszemestárlata, de kellemes meglepetés fogadja a látogatót a Dénes házaspár Lucernás utcai lakásában is. Dénes György nyugalmazott tanító és felesége, Dénes Enikő több oklevéllel kitüntetett népi mester, a Szent György-napok állandó résztvevői. Nemcsak virágos udvarukon találkozunk a szebbnél szebb díszítő faragásokkal, lakásuk belseje valóságos népművészeti múzeum. A ház ura monumentális emlékkopja készítésére készül, Székely Imre volt megyebíróék rendelték édesapjuk sírjára. A ház asszonya egyike azoknak, akik lélekkel ápolják és művelik a hagyományos és egyedinek számító árapataki keresztszemesek varrását. Kolozsvárról, Japánból, Amerikából, Kanadából kerestek fel, látogattak meg minket — mondja —, de Árapatakról édeskevesen. A helybeliek sorolják a ,,művészkedők" nevét: szépen farag Előpatakon Molnár Sándor és a cigány nemzetiségű Iacob Borzoş. A Bakó család a hagyományos árapataki tojásírás megmentője, lányuk, Lupu Enikő óvodásait népművészeti tárgyak készítésére ösztökéli. Az előpataki Gheorghe Negrea tehetséges muzsikus.

Bekopogtattunk a sokat emlegetett Dénes Balázshoz is. A külföldet járt fiatalember házi gyűjteményét élő és élettelen értékek, régiségek, érdekességek, kuriózumok alkotják. Látogatásunkkor a számos fajtájú szárnyasra figyeltünk fel, mely benépesíti a szép virágos udvart, s megcsodáltuk a külföldről hozott aranyfácánjait.