Harmadik nekifutásra, de úgy tűnik, immár Traian Băsescu államelnöknek és Európának is tetsző formában fogadta el a szenátus a magas rangú közméltóságok, választott és kinevezett tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A korábban megszavazott két változatot újra kellett tárgyalni, mert a jogszabály egyes cikkelyeit az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette.
A képviselőház egy héttel ezelőtt, a szenátus plénuma a tegnap voksolt, 78 igen szavazattal és egy tartózkodással elfogadták az igazságügyi minisztérium által javasolt formát, a szociáldemokrata honatyák jelen voltak, de nem szavaztak. A szenátorok jóváhagyták, hogy nyilvánosak legyenek a közszereplők vagyonbevallásai, hogy tisztségükből való távozásuk után még három évig vizsgálhatja őket az ANI, és megalakulhatnak a táblabíróságok mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonellenőrző testületek. Ezeknek a létjogosultságát Frunda György RMDSZ-es szenátor, az emberjogi bizottság elnöke kérdőjelezte meg, alkotmányellenesnek nevezte az ilyen, igazságszolgáltatási jogkörökkel is felruházott bizottságok létrehozatalát.
A liberálisok, bár voltak fenntartásaik, megszavazták a törvényt, Puiu Haşotti frakcióvezető kifejtette: azért, hogy ne foghassák rájuk, a nemzeti érdekek ellen dolgoznak. Elfogadhatatlan nyomásgyakorlásnak minősítette, hogy az előző voksolásokat megelőzően az EU-s nagykövetek és az Egyesült Államok külképviseletének vezetője is kiállt a törvény elfogadása mellett.
Június végén a szenátus olyan módosításokkal fogadta el az ANI-törvényt, amelyeket nemcsak Traian Băsescu kifogásolt, de az EB országjelentésében is negatív tényezőként szerepelt. Ezt követően az államelnök felkérésére bírálta felül az alkotmánybíróság a jogszabályt, és úgy ítélte, módosításokra van szükség, hogy illeszkedjék az alaptörvény előírásaiba. Akkor Băsescu azzal vádolta meg a korábbi változat elfogadásáért kardoskodó Frunda Györgyöt, hogy Románia érdekei ellen cselekszik, a mostani szavazás előtt Emil Boc kormányfő riogatott, ha nem sikerül megszavazniuk a jogszabályt, az ország schengeni övezethez való csatlakozása kerülhet veszélybe.