A kora kőkori asszonyok találmánya, a babahordozó kenguruk meghonosodása játszott főszerepet az emberi evolúcióban, hozzájárulva az agy térfogatának növeléséhez — állítja egy őskort tanulmányozó brit régész.
Timothy Taylor, a Bradfordi Egyetem docense legújabb könyvében, a The Artificial Ape: How Technology Changed the Course of Human Evolution (A mesterséges majom: hogyan változtatta meg a technológia az emberi evolúció folyamatát) című művében kifejti: attól a perctől fogva, hogy távoli őseink primitív eszközöket kezdtek el készíteni, a Homo sapiens és a technológia ,,szimbiózisban" élt egymással. Az új meg új technológiák, találmányok nélkül az ember egészen másfajta lény lenne — olvasható a The Guardian (http://www.guardian.co.uk) és a The Independent (http://www.independent.co.uk/) online kiadásában.
Az emberi agy térfogata körülbelül 2,2 millió évvel ezelőtt indult hirtelen növekedésnek, és a szerző meggyőződése szerint ekkor jelenhettek meg az emberi törzsfejlődésben kulcsszerepet játszó babahordozó kenguruk is. Korábban csak a legfejlettebb, legérettebb újszülöttek maradhattak meg, a gesztáció a születéssel befejeződött. A kenguruk megjelenésével az újszülött fejlődése méhen kívül is folytatódhatott, így agyának térfogatát többé nem korlátozta az anya medencéjének mérete. Ráadásul javultak a gyengébb csecsemők túlélési esélyei is. Másrészt kenguruk nélkül a kisgyerekes anyák sebezhetőbbek voltak, mint babahordozós társaik: kevésbé tudták megvédeni magukat a ragadozóktól vagy az ellenségektől, ahogy kisebb mértékben vehettek részt a közösség ,,gazdasági" tevékenységében is.
