Mintegy felét takarították be a háromszéki burgonyatermésnek, az eddigi adatok egyelőre kisebb terméskiesést mutatnak, mint a 20—25 százalék, amire a megyei mezőgazdasági igazgatóság korábban számított.
A közel tizenhatezer hektár krumpliföld felén szedték ki a termést, a gazdák a tavalyihoz képest jobb áron — 75 bani és 1 lej között — értékesítik a pityókát — közölte érdeklődésünkre Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A jelenlegi 15 959 hektárnyi háromszéki burgonyaföld kis hányada (507 ha) korai, míg többsége (15 452 ha) őszi krumpli, eddig 7980 hektáron gyűjtötték be a termést, ez 140 982 tonna burgonyát jelent, a hektárhozam pedig 17 667 kilogramm. Ez kevesebb, mint egy évvel korábban (noha a sok eső miatt még nagyobb burgonyavésszel számoltak), tavaly a megyében 15 300 hektáron összesen 281 227 tonna burgonya termett, ami hektáronként 18 381 kilogrammot jelent.
Az igazgató szerint az eddigi adatok főként nagyobb termelőktől származnak (számukat mintegy ötven-hatvanra becsüli), tőlük könnyebb információt szerezni, másrészt gazdaságilag is erősebbek, mint a kis- és közepes gazdák. Utóbbiak mérlege még lefelé húzhatja a megyei átlagot, így a 20—25 százalékos csökkenés nem zárható ki. Október 10-ig Háromszéken várhatóan befejezik a pityóka betakarítását, jó idő esetén már jövő hét közepéig összeszedik a termés 70 százalékát.
A nagygazdák folyamatosan el is tudják adni a terményt, s a krumpli 75 bani és 1 lej közötti termelői ára (áfa nélkül) is jónak tekinthető a tavalyi 35—40 banihoz képest — vélekedett Könczei, megjegyezve, hogy emiatt várhatóan kisebb lesz a veszteségük
A burgonyatermelőknek nem csak a rossz idő okozott idén fejtörést, hanem az is, hogy ez év elejétől megszüntették az állami és kiegészítő támogatásokat, az új rendszert még nem dolgozták ki.
Más forrásból származó értesülések szerint kistermelők esetében rosszabb a helyzet, ők ugyanis nem engedhettek meg maguknak minőségi vetőmagot, annyi vegyszeres kezelést, mint a módosabb gazdák. Terméskiesésük nagyobb, és változatlanok az értékesítési gondok, ők valójában a burgonyapiacon nehezebben tudnak labdába rúgni.
Az intézmény igazgatója szerint Háromszéken összesen mintegy tizennégyezer mezőgazdasági termelőről tudnak, miközben a megye összlakosságának 50—60 százaléka mezőgazdaságból él. Könczei Csaba hiányolja a gazdák önszerveződését, azt mondja, a támogatások többsége önálló jogkörrel rendelkező egyesülethez kötött. Ha lennének jól működő gazdaegyesületek, adataik is pontosabbak lehetnének, és segítenének kidolgozni a hosszú távú háromszéki mezőgazdasági stratégiát.
Egyébként most már tény, hogy a háromszéki gabonatermés 25 százalékkal csökkent, s minőségileg is gyenge, a gabona (kilencven százalékban búza) 50—60 százaléka nem megfelelő malom- és sütőipari szempontból. A kukorica viszont jó lesz, és elégedettek a repcét termelő gazdák, az idei 274 hektár jövőre várhatóan nőni fog, ebben az új mezőgazdasági kultúrában egyre többen látnak lehetőséget.
