Lehet tapsolni! — mondta a miniszter, miután aláírta a szerződést, s az összegyűltek tapsoltak. Megyei elöljárók, polgármesterek, tanácstagok, irodavezetők, hivatalnokok szusszantak fel, s tapsoltak. Ki örömmel, ki fásultan, odaadóan vagy épp kényszeredetten — ki hogyan viszonyul Kovászna megye integrált hulladékgazdálkodási rendszeréhez, az épp aláírt finanszírozási szerződéshez. A legfeszültebben tapsoltak a környezetvédelmi tárca alárendeltségébe tartozó hivatalok képviselői. Mintha gyöngyözött is volna némelyikük homloka. De lehet, csak a meleg miatt.
Kétségtelen, Háromszék újkori történelme legnagyobb, legtöbb eurót felemésztő tervezetének adtak zöld utat a finanszírozási szerződés aláírásával. Harmincmillió euró hatalmas összeg. Még kimondani is sok, hát még elkölteni, s ráadásul hasznosan. Nyilván, senki nem kérdőjelezheti meg — nem is merült fel ez irányban kétség —, hogy a szemét hamarosan átcsaphat a fejünkön, s ha nem teszünk gyors lépéseket, nem állítjuk meg a hulladékok ,,honfoglalását", hamarosan késő bánat lesz, alulmaradunk a tiszta vízért, levegőért, földért vívott harcban. Szeméttel telített, fertőzött, egészségtelen környezetet hagyhatunk örökül gyerekeinknek, unokáinknak. Nagy szükség van tehát a szemételhordásra, újrafelhasználásra, a megmaradt hulladékok tárolására. Nem is ezt a kérdést próbáljuk boncolgatni, hanem igyekeztünk utánajárni, milyen indulatokat gerjesztett a Lécfalva és Maksa közé tervezett hulladéktároló, az egész megyét átfogó hulladékgazdálkodási rendszer. Mi a jelenlegi helyzet ,,szemét-ügyben", mire lehet számítani, milyen áldozatot kell hoznunk egészséges életterünkért. Az élhető, tiszta környezet szükségességével mindenki egyetért, de a megoldásokat illetően vannak nézeteltérések. Sok esetben nagyon komolyak is.
Eurómilliókat fektetnek be
Az integrált hulladékkezelési rendszert megvalósító pályázat sok millió eurós költségvetésével hatalmas beruházást, munkálatot tesz lehetővé. A pályázat pénzügyi elemzése szerint az elszámolható költségek több mint 24 millió euróra rúgnak, ebből a megye hozzájárulása 2,7 millió. Az el nem számolható költségek — áfa, illetékek, kamatok — elérik a hatmillió eurót, ez teljes egészében Háromszékre hárul. És végül: Kovászna Megye Tanácsa teljes mértékben biztosítja a pályázati költségeket, 2,7 millió eurót.
Ebből a költségvetésből hulladékátrakó állomások létesülnek, szállítóeszközöket vásárolnak, lezárják a még meglevő városi hulladéklerakókat. A legnagyobb összeget, 12,7 millió eurót a hulladékkezelő építésére fordítják. Műszaki tanácsadásra, kivitelezési felülvizsgálatra és lakossági tájékoztatásra 1,7 millió költhető el. Az előre nem látható kiadásokra is gondoltak, kamatokkal, illetékekkel együtt erre a célra 2,8 millió eurót különítettek el.
A közeljövő ütemtervét is megszabták, a szerződés aláírását követő hónapokban közbeszerzést írnak ki szolgáltatásokra, munkálatokra, berendezések, célgépek vásárlására. 2013-ban lejár a pályázat, és elindul az integrált hulladékgazdálkodási rendszer működtetése.
Meggyőzték az ellenkezőket
Az ünnepélyes szerződés-aláírás alkalmával Tamás Sándor megyeitanács-elnök köszönetet mondott közvetlen munkatársainak, azoknak, akik révén a pályázat ebbe a szakaszba juthatott. Két perc erejéig a teremben tartózkodott Demeter János volt tanácselnök is, róla jutott eszünkbe néhány előzmény, amit nem árt feleleveníteni.
Az eredeti elgondolás szerint Kovászna és Hargita megye közösen kívánt fellépni a regionális hulladéktároló ügyében. (Hogy miért nem sikerült megegyezésre jutni? Ne feszegessük: mikor tudott egyetérteni egy csíki és egy háromszéki?...) Közösen nem ment, Háromszék nem adta fel a harcot, területet keresett, kapott és vásárolt. A 2008 derekán leköszönt megyevezetésre hárult a lakosság meggyőzésének nehéz feladata is. Nemigen akadt önkormányzat, mely vállalta volna a szeméttároló közelségét, de 2008. január 22-én Nagyborosnyó tanácsa jóváhagyta, hogy saját közigazgatási területén — igaz, Maksa közvetlen közelében — hozzák létre a tizenöt hektáros területre tervezett szeméttárolót. ,,Erdély legmodernebb hulladéktárolóját építjük fel" — nyilatkozott akkor a tisztségben lévő alelnök, Vajda Lajos. A döntés ellenkezést váltott ki a környező településeken. Lécfalván és Maksán is a lehetséges ártalmas hatást vette figyelembe a lakosság, de az ígért aszfaltozás, az új munkahelyek reménye megtörte az ellenállókat. Nem talált megértésre a lécfalvi Incze Hunor református lelkipásztor és Kertész Tibor Barna tanító sem, pedig ők akkor is mondták: a falu ellenvetését tolmácsolták, hiszen a falugyűléseken a szemétlerakó ellen foglaltak állást a helybeliek.
Még külföldi kirándulásra is elvitték őket — ha jól emlékszünk, Tiszafüredre —, ahol optimálisan működő tárolókat, szemétátrakókat, komposztálókat láthattak. A húzás bejött, a kirándulásról hazatért kiválasztottak a remények szerint szórták a magot, hozták a hírt a látottakról, hallottakról, a jó vendéglátásról. Lassan lecsillapodtak a kedélyek, s most, hogy a finanszírozási szerződés is egyben, kezdődhet a munka. Demeter János — mint kezdeményező (akinek nem jutott hely az ünnepélyes szerződés-aláíráson) — így összegzett: ,,Örvendek a finanszírozási szerződésnek, annak, hogy elindulhat a munka, a hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása. Környezetünk tisztasága érdekében erre nagy szükség van."
Vegyes érzelmek a szomszédoknál
A szeméttároló ,,szomszédai" közül Nagyborosnyó jár a legjobban. Munkahelyeket remélnek a lakosságnak, jövedelmet a tanácsnak — mondta Szőcs Levente alpolgármester. Kiépül a Várhegy—Maksa közötti útvonal (ezt rövid idővel ezelőtt tették újra járhatóvá). Csak nyerhet a község, nem kell tartani környezetszennyeződéstől — szögezte le. Amiről nem tud nyilatkozni: fog-e majd változni a lakosság által fizetendő szemételhordási díj?
Maksa van a legközelebb a tároló helyéhez. A törvényt betartották, egy kilométer a távolság az utolsó ház és a telep helye között — mondja Oláh Badi András maksai elöljáró. A közvélemény a szeméttároló ellen szól. Tartottak ugyan lakossági meghallgatást, de az ott elhangzottakat nem vették figyelembe. Nem maradt más hátra, mint feltételekkel jönni: kerülő utak építését kérte az önkormányzat, meg azt, hogy az alkalmazottakat helyből válogassák. Leginkább azok a gazdák elégedetlenek, akiknek földje a közvetlen közelben van. Az egy dolog, hogy a terület ára csökkent, nem fog kelleni senkinek, de a termékeik is szennyeződésgyanúsak lesznek, nem tudják eladni — állítják többen. Az elöljáró az idegenforgalomért is aggódik. A szeméttároló elijesztheti a Besenyői-tóhoz, az Óriáspince-tetőre, az Eresztevényre érkező turistákat. De ha betartanak minden törvényt, akkor reméli, jó irányban fognak menni a dolgok — összegezi, de azért hozzáteszi: Romániában élünk, és ez a félő...
Barátos elöljárója, Kerestély Csaba is az előnyökről beszél elsősorban: tisztább falvakat, hulladékmentes környezetet remél a megyét átfogó hulladékgazdálkodási rendszertől. Amit még kijelent: nem fognak egyetérteni a hulladékelszállítási költségek esetleges növelésével, ilyent nem kérnek a lakosság számára.
Rétyre a Nemere hozhatja a bajt, a szemétlerakó esetleges bűzét. Ugyanúgy, mint Bitára vagy a Rétyi Nyírre, Háromszék egyetlen országos érdekeltségű természetvédelmi területére — mondja Dálnoki Lajos polgármester. Előrelépés a szemétgazdálkodás terén, de a község közigazgatási határához való közelséget nézve hátrányokat is hozhat a szeméttároló. Ha viszont minden úgy lesz, ahogy annak idején Magyarországon láttuk, akkor rendben — fejezi be.
Nagy István, Barót polgármestere
Barót nem kér belőle
Erdővidék messze a tárolótól, környezetszennyezés veszélyét biztosan nem hordozhatja, Barót polgármestere mégsem kívánt társ lenni a nagyszabású projektben. Amiért meg is kapta a fejmosást — ki tudja, hányadszor —, a megyei tanács elnöke azt varrta rá: miatta egymillió eurótól esik el a kistérség, maguknak kell majd megoldaniuk a létező szeméttároló végleges bezárását, ami polgáronként, a csecsemőket is beleértve, 100 eurós kiadást fog jelenteni a lakosságnak. Érthetetlen magatartás a polgármester részéről — mondta az elnök.
,,Politikai ellenfélbe rúgott még egyet. Hisztériás kijelentések" — summázta véleményét Nagy István baróti polgármester. Nem kell a lakosságnak fizetnie a szemétlerakó bezárását. Pályáznak a szükséges pénzre, és ebben remélik Borbély László miniszter segítségét is — mondja az elöljáró. — Az integrált rendszerben való részvételhez ajánlatot is kaptak: 700 000 euróhoz jutottak volna az átrakóállomás építésére, a szeméttároló bezárására és egy szemetesautó vásárlására. Saját megvalósítási tervükben csak a bezárás 500 000 euróba kerülne. 13 000 euró egy szemeteskocsi, s akkor miből épülne fel az átrakóállomás? — teszi fel a kérdést. — Nem a szerelemről szól az egész, hanem a pénzről. Módosulni fognak a jelenlegi feltételek, el akarják költeni a pénzt, míg hatalmon vannak — hangoztatja véleményét a polgármester.
Erdővidék PHARE-pályázaton nyert szemetesautóval, tízezer kukával és ötvenegy szelektív hulladékgyűjtő szigettel rendelkezik. Ezekből tizennégy Baróton, a többi a környező településeken található — ismerteti a helyzetet. Miután a meglevő szeméttárolóba nem szállíthattak több hulladékot (becsukták, együtt az összes falusi lerakóval, a kovásznai, bodzafordulói teleppel, csak a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi működhet tovább 2017. július 17-ig), és saját kapacitásuk sem volt a szemét távolabbra szállításához, a szolgáltatás átadásáról döntöttek. Idén áprilisban írták alá a szerződést, ezt lakossági fórum, kétszeri licit előzte meg. Jelenleg a szemételszállítás, utcaseprés, hóeltakarítás lakosonként 1,5 lejbe kerül. A szerződés tizenöt évre szól, 2012-ig nem emelhető a szolgáltatás ára. ,,Sok sikert kívánok a terv megvalósításában, a pályázat fenntartásában. Háromszék mindenekfelett" — mondta befejezésül.
(folytatjuk)