Elégedetlen a szlovák államnyelvtörvénynek a pozsonyi kormány által javasolt módosításával a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK).
"Amennyiben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (parlamentje) is megszavazza ezeket a módosító javaslatokat, a törvény szigora néhány esetben ugyan árnyalatnyit enyhül, alapjaiban azonban nem módosul, a kisebbségek nyelvhasználatát továbbra is hátrányosan érinti, és félreértelmezésekre adhat lehetőséget" — áll az SZMK tegnap kiadott nyilatkozatában. Az SZMK szerint az államnyelvtörvény eredeti filozófiája megmaradt. A jogszabály továbbra is egyedüli és felsőbbrendű nyelvi normaként kezeli a szlovák nyelvet nemcsak a hivatalos érintkezésben, hanem a közélet és a magánélet egyes területein is. Továbbra is tilt, büntet és félelmet kelt — vélik. Az SZMK ugyanakkor kifogásolja, hogy a javaslat meglepő módon kiterjeszti a pénzbüntetéssel sújtható alanyok körét, hiszen elvileg magánszemélyek is büntethetők. Megítélésük szerint ez komoly visszalépést jelent a nyelvtörvény korábbi változatához képest is. A civil szervezetek képviselői hiányolják, hogy a jogszabály módosításáról nem folyt társadalmi vita, a kormány nem egyeztetett a kisebbségekkel, s ehelyett politikai alkuk kérdésévé vált a törvénymódosítás végső megfogalmazása.
Sajnálatosnak tartják, hogy Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának a javaslata értelmében nem került sor egyszerre az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására és összehangolására, illetve a kisebbségek jogállásáról szóló törvény kidolgozására.
Az SZMK azt ígéri, hogy elkészíti a kisebbségi nyelvhasználatot érintő saját javaslatát, s arra kéri az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, hogy a továbbiakban is ösztönözze és kísérje figyelemmel a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve a kisebbségek jogállását szabályozó törvény kidolgozását.
