Így nem is lehet

2010. szeptember 30., csütörtök, Máról holnapra

Elhalasztotta az alkotmánybíróság a liberálisok és szociáldemokraták új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos beadványának tárgyalását arra hivatkozva, hogy igen kényes és bonyolult ügyben kell dönteniük, s időre van szükségük. Egy újabb hétre.

A testület összetétele első ránézésre a hatalomnak kedvez, öt—négy az arány, de Puskás Bálint, akit az RMDSZ helyezett e magas funkcióba korábban, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését előíró jogszabály esetében ,,félreszavazott", s Băsescu és a kormány, melynek a Markó vezette szövetség is tagja, minden bizonnyal kellemetlen helyzetbe került. Azóta is hallani, különféle újabb megszorításokra, illetékemelésekre azért van szükség, mert az alkotmánybíróság annak idején megakadályozta a kormányt, hogy az általa elképzelt úton haladjon. Olyan feltételezés is napvilágot látott azokban a napokban — valós tartalmát lehetetlen ellenőrizni —, hogy korábban a kormánypárt egy meglehetősen látványos alkudozás alkalmával az alkotmánybíróság elnöki tisztével kecsegtette az RMDSZ-t és Puskás Bálintot, végül megszegték az alkut, s ennek köszönhetik a nyugdíjasok, hogy egy­előre megnyirbálatlanul kapják kézhez havi illetményüket.
Igaz, Damoklész kardja fejük felett, nincs hét, hogy valamelyik illetékes el ne mondaná: minden jövedelmet, tehát a nyugdíjakat is meg kell adózni. Így van ez a művelt világban, s ehhez Romániának uniós tagállamként tartania kell magát. Érveik természetesen hamisak, Európa sok országában valóban adózzák a nyugdíjakat is, csak épp egy adott szint felett, a 180 eurós átlagnyugdíj, melyből a romániai idős emberek közel háromnegyede kénytelen élni, ott még segélynek is szégyentelenül alacsony, nemhogy valaki arra gondolna, hogy e szerény jövedelemre adót is kivessen.
Természetesen, a kormánypárti politikusok azzal védekeznek, ennyire képes ma ez az ország, mi több, még ennyire sem, mert állítólag az állami költségvetésből idén 1,2 milliárd eurót, jövőben 3,2 milliárdot kell a nyugdíjakra fordítania. Emiatt nyirbálták meg a nyugdíjpont számítási módszerét, emiatt tolták ki 65 évre mind a férfiak, mind a nők nyugdíjazási korhatárát, s irtják tűzzel-vassal a betegnyugdíjasokat, a korkedvezményeseket. És sírnak: nem természetes dolog, hogy több a nyugdíjas az országban, mint az alkalmazott. Van is ebben valami, ott biccen meg az érvelésük, hogy semmit sem tesznek már két esztendeje a foglalkoztatottak arányának növeléséért s a nyugdíjjárulék behajtásáért. Nyílt titok ugyanis, hogy az állami vállalatok zöme milliárdokkal tartozik mind a nyugdíjpénztárnak, mind az egészségbiztosítónak, ráadásul egyre nő a munkanélküliek száma. Hát így nem is lehet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1394
szavazógép
2010-09-30: Közélet - Bokor Gábor:

A város legszebb udvara (Kovászna)

Minden versenyző dobogós lett a Kovásznán első ízben megrendezett Tiszta udvar, rendes ház versenyen. A három pályázóból Péter István kapta az első helyért járó oklevelet és az ezerlejes díjat (udvara a felvételen). Második Bicskei Zoltán (díja 800 lej), harmadik Şarlea Sarolta (600 lej). A díjakat a városünnepek alkalmából adták át.
2010-09-30: Közélet - :

Csíkszereda román felirat nélkül

A rendőrség megbünteti a csíkszeredai városházát, és nyomozást indít azt követően, hogy ismeretlen tettesek rovásírásos városnév-felirattal takarták el a város be- és kijáratánál található névtáblák román feliratát. Keddről szerdára virradó éjszaka a város hat ki- és bejáratának névtábláin csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt látható.