Gábor Áron ágyúja Baróton

2010. október 11., hétfő, Közélet

Kelemen Hunor művelődési miniszter jelenlétében ünnepélyes keretek közt adták át szombaton Erdővidék Múzeu­mának a Gábor Áron által készített ágyút, mely három hétig megtekinthető Baróton. A felszólalók úgy fogalmaztak, az ágyú a székely nép szabadságszeretetét és áldozatvállalását jelképezi: eleink ugyanis gondolkodás nélkül hajlandóak voltak lemondani a kanáltól a templomok harangjaiig minden, fémből készült tárgyukról, hogy harcba szállhassanak hazájukra törő ellenségeikkel.

Demeter László muzeológus elmondta: bár a múlt század elején Kézdi­vásár­helyen megtalált ágyút Gábor Áron biztosan nem Bodvajban öntötte, ez semmit sem von le értékéből, hiszen önvédelmi harcunkban használták, így mindenképp jelkép számunkra. Kele­men Hunor történelmi pillanatnak nevezte az ágyú Bukarestből való hazahozatalát. Állította, bár hadászati eszköz, de lelke van, hiszen az imára szólító harangokból öntötték. Szá­mára az ágyú azt bizonyítja, hogy ha valamit közösen nagyon akarunk, akkor az sikerül. ,,Csak a kishitű ember van elveszve, aki hisz, megmarad" — mondta Kelemen. Beszéde végén a tárcavezető bejelentette: ,,Gábor Áron ágyúja itt marad Székelyföldön, a Székely Nemzeti Múzeumban."
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke egy román újságíró által régebb feltett kérdésre fogalmazott választ: aki olyant kérdez, miért fontos nekünk ez az egyszerű ágyú, nem fogja megérteni azt sem, hogy kik vagyunk, hogyan kötődünk szülőföldünk minden rögéhez, s mi ad erőt népünknek a mindennapi munkához és kitartáshoz. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály azon meggyőződésének adott hangot, mely szerint napjainkban is élnek Gábor Áronok, hiszen a nemzet érdekében cselekszik a polgármester, aki vizet vezet, a lelkész, aki árvákkal foglalkozik, a cserkészparancsnok, aki gyermekeinket játszva neveli felelősségre. Erdő­vidék Múzeumával kapcsolatosan úgy fogalmazott, örvend, hogy megszületett, hiszen a régió már rég megérdemelte volna, hogy legyen egy olyan hely, ahol értékeit megmutathatja.
Az eseményen felvonultak a gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület lovas huszárai, fellépett a kézdivásárhelyi fúvószenekar, az olaszteleki Harmónia női kórusa, Farkas Boglárka pedig szavalt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1396
szavazógép
2010-10-11: Közélet - Farkas Réka:

Székelyföldi RMDSZ

Létre kell hozni az RMDSZ székelyföldi szervezetét, külön területi elnökkel, aki összehangolja, irányítja a térség autonómiapolitikáját — fejtette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a városi RMDSZ elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ-nek sokkal markánsabb Székelyföld-politikára van szüksége, éppen ezért úgy döntött, a februári kongresszuson javasolja a székelyföldi területi szervezet megalapítását.
2010-10-11: Közélet - Mózes László:

Szentgyörgy esélyes a Zöld főváros címre

Hulladékgyűjtés a kisstadion előtt
Hazai nagyvárosokat — például Temesvárt és Szebent — hagyott maga mögött Sepsiszentgyörgy a hét végén tartott elektromoshulladék-gyűjtő versengésben: a szentgyörgyiek ugyanis a rossz idő ellenére országos viszonylatban az eddigi legtöbb hasznavehetetlen villamos lomot adták le, így a megyeszékhely esélyes a 2011-es Zöld főváros címre.