A hiányzók üzenete alkalomadtán fontosabb lehet a résztvevők szólamainál — a tegnapi Cotroceni-palotai tanácskozás esetében legalábbis igaznak tűnik ez a kijelentés. Az ellenzéki pártok távolmaradása miatt ugyanis a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett konzultáció inkább hasonlított a kormányoldal összetartását erősítő tréningre, mint érdemi párbeszédre, amelynek konkrét eredményei is lehetnének.
Az aktuális belpolitikai témákat feszegető beszélgetésen ismét szóba került a gazdaságélénkítés, az újabb hitel, a jövő évi költségvetés, az oktatási, a bérezési és a nyugdíjtörvény, a közalkalmazottak fizetésemelésének ügye, újfent az uniós alapok lehívását sürgették a résztvevők. Csupa fontos kérdésről esett szó tehát, gyakorlati haszna azonban még sincs a kezdeményezésnek, hiszen a liberálisok és a szociáldemokraták nemet mondtak az államfői meghívásra azzal érvelve, hogy nem ülnek egy asztal mellé a többnyire éppen eme két pártból dezertáló, úgynevezett függetlenekből verbuválódott csoport képviselőivel.
Így aztán konszenzus sem alakulhatott ki az említett ügyekben, pedig éppenséggel ez lenne az államfő által kezdeményezett konzultációk célja. Az ellenzéki alakulatok ráadásul a képviselőházban is megmakacsolták magukat, tegnap elhagyták az üléstermet, és bojkottot hirdettek, azzal fenyegetőztek, sem a házbizottság, sem a plénum ülésein nem vesznek részt mindaddig, amíg a nyugdíjtörvény szavazása során csalás gyanújába keveredett Roberta Anastase alsóházi elnök le nem mond.
Gyakorlatilag két intézmény vált majdhogynem működésképtelenné tegnap: az államfő nem tudta ellátni az alkotmány által előírt közvetítői szerepkört, és a parlament egyik házának tevékenységét közvetett vagy közvetlen módon éppen annak elnöke akadályozta. Ezért is fontosabb az, ami a Cotroceni-palotán kívül történt, mint az, ami belül elhangzott. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a gazdasági, az erkölcsi és az egyre mélyülő szociális krízis mellett immár a demokrácia-válsággal is meg kell küzdenünk. És talán mind közül ez lesz a legnehezebb.