A konferencia fő céljai a magyar szaknyelv tudatos használatának ösztönzése, a gazdasági kultúra kiterjesztése, illetve gazdasági kapcsolatok kialakítása az erdélyi magyar közgazdász társadalmon belül. Ugyanakkor a romániai és magyarországi gazdasági, pénzügyi szakemberek információ- valamint tapasztalatcseréje közös vállalkozásokat, közös pályázatokat és programokat gerjeszthet. A pozitív példák átvevése pedig hozzájárul a vállalkozói kultúra hiányosságainak pótlásához, segíti a gazdasági felzárkózást és a szakmaiságot.

Kicsi négerországok
Az esemény első mozzanataként dr. Vincze Mária, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem professzor asszonya megkapta a Kerekes Jenő — Az év romániai magyar közgazdásza díjat. A folytatás már a szakmaiság jegyében telt. Kádár Béla akadémikus, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke előadásában a Tíz kicsi néger ország helyzetére világított rá. Szerinte a térség leszakadásához többek között a rendszerváltás viszontagságai vezettek, a privatizálás előnyeit a legyengült belső gazdaság vállalatai nem tudták hasznukra fordítani. A 2008-ban kezdődő válság is a sebezhető országokat sújtotta leginkább: a térség átlagos hatszázalékos GDP-csökkenése az uniós átlag négy százalékához képest leszakadásról árulkodik. Európának négy dimenzió mentén kell helytállnia a megváltozott gazdasági térben, ezek a nehéz pénzügyi konjunktúra, a világgazdaság térbeli súlypontjainak eltolódása, a természeti ráfordítások megnövekedése, illetve a tömegtársadalom irányításával kapcsolatos problémák felerősödése.
Az előadó figyelmeztetett arra, hogy az egész növekedési pálya átszervezésre szorul, a kibocsátás maximalizálása helyett a ráfordítás minimalizálásával lehet növelni az életszínvonalat. A külpolitika szerepe felértékelődik, a kicsi országok képtelenek egymagukban tartani a lépést, inkább nemzetközi, regionális szinten kell gondolkodni. ,,Azok az országok tudtak előretörni, amelyek erőforrásokat halmoztak fel, illetve az oktatást korszerűsítették. A politika műfaját is újra kell gondolni, fejlesztési politikára van szükség, amely a jövőkép megtervezésével foglalkozik. A fellendülés nem csak közgazdasági feladat, ehhez egész koordinációs folyamatszervezés szükséges" — mutatott rá az akadémikus.

Hüvelykujjszabály
Juhász Jácint, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese gyakorlatiasabb témát boncolgatott. A kis- és középvállalkozások finanszírozásának, tervezésének témakörében áttekintést nyújtott a finanszírozás hüvelykujjszabályairól, amelyeket akár alaposabb pénzügyi szakismeret nélkül is követniük kell a cégeknek, hogy ne ütközzenek likviditási problémákba. ,,A finanszírozás tervezése könnyű volt 2007-ben, a kérdés aktualitása most érződik igazán" — emelte ki a kolozsvári közgazdász. Egy vállalat életpályáját finanszírozási szempontból különálló részekre lehet tagolni. Induláskor még csak a 3F-nek nevezett (Family, Friends, Fools) csoport biztosítja a kezdőtőkét, ők azok, akik hisznek a vállalkozásban az ötlet megszületésekor, noha az első 3—5 évben a túlélési valószínűség alig 10 százalék. A banki hitelekről szólva Juhász Jácint kiemelte: a rövid lejáratú hiteleket csak a rövid lejáratú eszközök finanszírozására szabad felhasználni, a hosszú lejáratú hiteleket pedig hosszú lejáratú eszközökbe kell fektetni. Ellenkező esetben könnyen likviditási problémák jelentkezhetnek. Át kell gondolni azt is, hogy mit képes megvalósítani a vállalat belső tőkéje segítségével, és mihez van már szüksége a hitelintézetekre. Egy tippel is szolgált: a felvett hitel törlesztő részlete ne haladja meg a belőle finanszírozott állóeszköz gazdasági értékcsökkenését, ha ez nem így történik, vagy árakat kell növelni a likviditási problémák miatt, vagy újabb hitelre lesz szükség.

Klaszterek fontossága
A GEA Strategy and Consulting vezérigazgatója, Dragoş Pîslaru előadásában a klaszterek és vállalati tömörülések fontosságát emelte ki. Rámutatott a megyék szintjén jelentkező egyenlőtlen versenyképességre, amelyet három mutató segítségével ábrázolt: egy főre jutó GDP, egy főre jutó export és a technológiai fejlettség szintje. Ezek alapján a legsikeresebb megye Kolozs, Arad, Temes, Brassó, Argeş és Bukarest. A Romániában tevékenykedő klasztereket három kategóriába sorolta: az innovációs szint, területi lefedettség, szakképzettség és alkalmazottak száma szerint három csillagot kaptak a nemzetközi, kettőt a regionális és egyet a helyi csoportosulások. Kitért a székelyföldi gazdaság erősségeire is: Hargita megyében az ásványvíz és a faipar, Kovászna megyében a ruhaipar és a kiskereskedelem, Maros megyében pedig a műtrágya, a kerámia és a gázjellegű üzemanyagok szolgáltatása jelenti a meglévő együttműködési potenciált.

Az adósságválság veszélyei
Török Ádám, a magyarországi Költségvetési Tanács tagja a fiskális politika fenntartható növekedésében rejlő szerepét mutatta be. Kiemelte, hogy a jelenlegi adósságválság nem csak azért veszélyes, mert nincs pénz, hanem a hosszú távú növekedési kilátásokat is veszélyezteti. Nemzetközi példákat említett a hazai helyzet szemléltetésére: miközben például CDS-felár szerint Románia a világon a tizedik legveszélyeztetettebb állam, addig a görög államcsőd veszélye öt éven belül 47 százalékos. Ilyen pénzügyileg érzékeny periódusban megnövekedett a fiskális politika hitelességére vonatkozó társadalmi igény, ennek ellenőrzését pedig egy független szervnek kell végeznie.
Az ülés szekciókban tartott előadásai A jövő üzletágainak témáját, a 21. századi versenyképességet járták körül, illetve a foglalkoztatottságról és a munkaerő fejlesztéséről szóltak.

Kudor Emese