Másodízben látogatott tegnap Romániába Angela Merkel német kancellár. A berlini kormány vezetője az észak-atlanti szövetség 2008 áprilisában megtartott csúcstalálkozóján járt először Bukarestben.
A világ egyik legbefolyásosabb asszonya ezúttal Emil Boc kormányfővel és Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Kolozsvárra utazott, ahol a Babeş—Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták, ő maga pedig felavatta a Germanisztikai Intézetet. A jeles vendég Németország támogatásáról biztosította a román vezetőket, méltatta az erdélyi multikulturalitást, és sajnálta, hogy nem maradt ideje Nagyszebenbe is eljutni. Merkel szerint a két állam viszonyát jó politikai és gazdasági kapcsolatok jellemzik.
Románia schengeni csatlakozása nem a romák integrációjától függ, hanem attól, hogy sikerül-e teljesítenie a határátkelők biztonságossá tételének technikai feltételeit — nyilatkozta a német kancellár az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Schengen-határ Románia felőli külső részén ne korrupcióval és ne törvénytelenül történjen a vízumkibocsátás. A Traian Băsescu államfővel folytatott tárgyalások után Merkel kijelentette, hogy Németország méltányosan értékeli majd Romániának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit. A megbeszéléseken többek között a két ország NATO-s és EU-s együttműködéséről esett még szó, valamint a hazai igazságügyi rendszerről, amelyet az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kísér. A német kancellár elismerését fejezte ki a bukaresti kormány által bevezetett megszorító intézkedések miatt, amelyeket szigorúaknak minősített, és támogatást ígért Romániának abban, hogy növelje az európai pénzek lehívásának és felhasználásának mértékét. Kiemelte, hogy Romániának és Németországnak közös érdeke a magát Moldovai Köztársaságtól függetlennek valló Dnyeszteren túli terület és a Nyugat-Balkán kérdésének rendezése. Egyúttal több kérést is megfogalmazott Romániával szemben. Például azt, hogy a beruházók megfelelő jogi garanciákat kapjanak a biztos és kiszámítható üzleti légkör megteremtése érdekében — a német befektetők ugyanis aggódnak a romániai állami szerződések odaítélésének módjáért, szerintük nem átláthatóak a közbeszerzések. Sürgette az állami vállalatok által a német vállalkozásokkal szemben felhalmozott adósságok törlesztését — 143 millió euróról van szó —, és a romániai német kisebbségtől a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását. * Románia tisztában van felelősségével az EU külső határainak biztonságossá tételénél, és 2011 márciusáig véglegesíti a schengeni csatlakozás folyamatát: teljesíti a technikai feltételeket, de nem szabad megakadályozni a csatlakozást politikai okokból — nyilatkozta Emil Boc miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral való találkozója végén. Egyúttal azt is bejelentette, hogy Németország 2011. január elsejétől felszabadítja a munkaerőpiacot az idénymunkások számára, és üdvözölte a döntést. * A Babeş—Bolyai Tudományegyetem multikulturalitása annak példája, amit meg szeretnénk valósítani az Európai Unióban — jelentette ki Angela Merkel a díszdoktori cím átvétele után. Erdélyben a románok, magyarok és németek békésen élnek egymás mellett — mondotta, és hozzátette: büszke arra, hogy Erdélyben sok fiatal érdeklődik a német történelem és kultúra iránt. A német kancellár a válságról is beszélt: szerinte az európai országok csakis közös erővel győzhetik le a közös problémákat. Az ünnepi ceremónia után Merkel a BBTE német tagozatának tanáraival és diákjaival külön elbeszélgetett.
