Ugyan mi kerülhet 40 000 euróba egy autón? — teszi fel a kérdést száz emberből kilencven. Tegyük hozzá: több-kevesebb joggal, ma, amikor már a fapados modellekben is alapfelszereltségnek számít az ABS és a szervokormány. Megvallom, számomra árnyaltabb a kép, amióta a Bogyó csoporthoz tartozó csíkszeredai Volkswagen-autóház jóvoltából kipróbálhattam a Volkswagen Touareg 2011-es modelljét.
A németek ,,népautójának" luxusterepjáró-raja a bukovinai Gura Humorului központi szállodája előtt várja az élményre éhes amatőr pilótákat. Már a látvány is imponáló, 21 autó csillogtatja-villogtatja a parkolóban a kaland és a sebesség ígéretét. A szuperkényelmes ülést minden irányban tökéletes pozícióba állítom, a tükrökben kis híján az autó farát is látni, szélsőségesen érzékeny szenzorok vigyázzák minden irányból az indulást. Kézi váltós autóval furikázó emberként buzgón keresem a kuplungot — mindhiába. Nyolcsebességes automata váltó kínálja magát, a gyorstalpaló kiképzést követően pedig máris alig hallhatóan duruzsol alattam a háromliteres dízelmotor. Két üzemmód között választhatok, először az országútit — on-road — ajánlják figyelmembe a Porsche Romania szakemberei, hiszen a Rarău, utunk fordulója felé induló kapaszkodóig 25 kilométeren át próbálhatjuk ki az autó gyorsulási képességét.
Az élmény kivételes. A nagy testű autó nem egészen hat másodperc alatt éri el a 120 kilométeres sebességet, a szakemberek szerint a 200 sem igényel tizenegy másodpercnél hosszabb időt, az utóbbi tézist azonban sűrű közúti forgalmi körülmények között képtelenség volt ellenőrizni. A sebességmérő 120 kilométert mutat, ám a sebességérzet nem haladja meg 60-at, gyerekjátéknak tűnik az előzés, a fékek pedig az autó és utasa szétrázása nélkül garantálják a biztonságos lassítást és megállást.
A hegy a Touaregből nézve is külön világ. A Câmpulung Moldovenesctől a Rarău felé elágazó utat ugyan országútként tüntetik fel a térképek, ám az esetenként 40 fokos kapaszkodót is tartalmazó szakaszt legfeljebb terepjáróval lehet biztonságosan megtenni. A Touareg hathengeres motorjának azonban gyerekjáték az egész. Harapja a talajt, a bluemotion technika révén minimális a gumik légellenállása, az alsó légterelők dolgát pedig tovább segíti az autó magasságának légpárnákkal való emelése. Az automata váltó lehetetlenné teszi a visszacsorgást, ami meredek szakaszokon isten áldása, de legalább annyira hasznos az ereszkedésnél is, hiszen a motor 900-as fordulatszámánál máris bekapcsolja a motorféket, ami gyorsítással ugyan ,,felülbírálható", de aligha érdemes, hiszen ily módon a maximális biztonságot veszélyeztetjük.
Minden kézügyben, szemmagasságban, legfeljebb az országúti és hegyi üzemmód közötti váltásnál kell némileg lepillantania a vezetőnek. A fedélzeti számítógép esetenként túl sok információval szolgál, nem csak az aktuális átlagfogyasztást követhetjük nyomon, hanem két-három kanyarral előre figyelmeztet az útvonal módosulására, vagy akár arra, hogy a rádió hatos csatornájára programozott adón egy perc múlva hírek következnek. Az igényes kárpit és műszerfalborítás az otthoni fotel kényelmét idézi, a megosztott fűtésrendszer pedig pillanatok alatt elégíti ki valamennyi utas hőkomfortérzetét — akár külön-külön is.
Szívfájdalommal szálltam ki a Touaregből. Azóta nekiálltam spórolni, s közben némi bűntudattal ülök be reggelente megbízható kicsi autómba.
