Nyelvtörő stratégia szavunk úgy elterpeszkedett beszédünkben, mint az áttétek fázisába jutott daganatos betegség. Az idegen szó előbb hadászati szakkifejezésként kapaszkodott meg nyelvünkben, (harcmodort, harcmódot, haditervet, taktikát jelent), mára divatszóvá vált, a módszer, eljárás, út, metódus, technológia szavainkat nyomja nyelvünk alá.
Legújabb, felkapott változata a Duna-stratégia szókapcsolat. Ez a dunai térség országokon belüli és határokon átívelő gazdasági, kulturális és szociális fejlesztéseket hivatott egybefogni. Ebben mintegy 80 millió ember érdekelt. Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária, de társulni szándékozik Szlovénia, Csehország és Ukrajna is.
A Duna-stratégia kidolgozása nem előzmények nélküli. Eddig már három Duna-csúcsot tartottak, amelyen a térség kapcsolatait elemezték. Egyiket Bécs és Pozsony közösen rendezte, ennek fő napirendje a közlekedés, energiaügyek, környezetvédelem. A negyediket Bulgáriában, az ötödiket Romániában rendezik.
Magyarország a Duna menti államok földrajzi központjában fekszik, az utódállamokba szakadt magyarok révén nemzetileg is érdekelt a Duna-stratégia kidolgozásában és ennek megvalósításában. Csupán példaként említjük, hogy a dunai hajózás legkritikusabb szakasza éppen Magyarországon halad át, ez a folyamszakasz a hajózás leggyengébb láncszeme.
Magyarországnak az eddigi mulasztásokat pótolva vezető szerepet kell betöltenie a stratégia kidolgozásában. A Duna melletti központi elhelyezkedése miatt, és azért is, mert a következő év januárjától az unió soros elnöke. A Duna vízgyűjtő területét együvé ölelő Duna-program a határ menti összeköttetések kiépítését, a vízgazdálkodás összehangolását, a környezetszennyezés mérséklését is előirányozza. A következő években nem kerülheti meg az olyan kényes kérdéseket sem, mint a magyar—szlovák egyezség megteremtése Bős—Nagymaros ügyében, tervezik a tájökológia, a tájtörténet, a hidrológia és klimatológia összehangolását. Magyarország önálló Duna-kutató intézetet hoz létre.
Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Folyóvizei révén a Kárpát-medence egészét egybefogja, a szomszéd országokkal való összefogás korparancs.
A Duna menti összefogás szükségességének olyan felismerései és előzményei is vannak, mint Kossuth Duna-konföderációs terve. Ha a Duna-stratégia elkészül, és Budapest a Duna-kutatás központjává válik, ha a tudományos kutatás képes lesz felzárkózni a feladat nagyságához, az ország gazdasági befolyása az egész térségre számottevő lehet.
