Az alvadásért felelős enzim kikapcsolásával még csak az első lépést tették meg a kutatók. A genetikailag módosított növényt tilos szabad földön termeszteni, ezért hagyományos úton kell előállítani a nem alvadó tejnedvű pitypangot. Dirk Prüfer, a Münsteri Egyetem kutatója szerint a nagy léptékű termesztésre még legalább öt évet kell várni — írja a Der Standard osztrák lap internetes kiadása.
Az ipar számára azért fontos a pitypangkaucsuk, mert ezt a nyersanyagot eddig nagyrészt a délkelet-ázsiai gumifából származtatták. Azt azonban gombafertőzés fenyegeti, és a helyi — például kínai és indiai — kereslet igencsak megnőtt a közelmúltban, vele együtt pedig a kaucsuk ára is. Létezik persze mesterséges kaucsuk, az azonban kőolajszármazék, így annak világpiaci ára erősen ingadozik.
A gyermekláncfű nem képes azonnal teljes mértékben kiváltani a gumifát, és a tízmillió tonnás globális keresletet sem fedezi majd, az európai piac tíz-húsz százalékának kiszolgálása azonban reális cél a következő tíz évre — állítja a kutatásban részt vevő aacheni Frauen­hofer Intézet munkatársa, Christian Schulze Gonover. A 2006-ban indult kutatási projektet a német Land der Ideen (Ötletek országa) versenyen a jövő ötleteként díjazták.
Márpedig az ötlet maga nem új, orosz tudósok már az 1930-as években vizsgálták a növényt kaucsuktermelés szempontjából, majd a náci Németország kutatói folytatták a kutatásokat. Az auschwitzi koncentrációs tábor körül pitypangmezők terültek el, amelyeket a foglyoknak kellett learatniuk.
A globális gumipiac óriási, mintegy 40 000 használati tárgy készül kaucsukból, az autóban használatos gumiszőnyegtől a műtős kesztyűn át a játékkacsáig.