A nemzetközi vállalkozások negyvenhat százaléka remél saját üzletére nézve pozitív hatásokat a fizetési határidők maximálásától, amiről szerdán döntött az Európai Unió. A német vállalkozásoknak viszont csupán harmincnégy százaléka bizakodó.
Az Atradius Hitelbiztosító felmérése szerint a vállalkozások a pénzügyi válság hatására egyre több késedelmes fizetéssel szembesültek az elmúlt két évben szerte a világon. Ennek visszaszorítására az Európai Parlament ezen a héten új törvényjavaslatot szavazott meg, amely harminc, illetve számos feltétel teljesülése esetén hatvan napban maximalizálja a vállalatok közötti, valamint az állami intézmények és magáncégek közötti fizetési határidőket. A rendelkezés elsősorban a kis- és középvállalkozások szektorának védelmét hivatott szolgálni.
Derűlátó cégek
A huszonkét országban közel négyezer cég bevonásával végzett felmérés során a megkérdezett vállalkozások negyvenhat százaléka szerint jót tesz majd az üzletmenetnek az EP által elfogadott jogi változtatás. A nagyobb cégek (ötvennégy százalék) és az ipari üzemek (ötvennyolc százalék) derűlátóbban néznek az új EU-irányvonal elébe, mint a kisebb cégek és a pénzügyi és szolgáltató vállalkozások. A megkérdezett nemzetközi vállalkozások negyvenhat százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az EU-irányvonaltól, a német vállalkozások közül csak harmincnégy százalék bizakodó. Legoptimistábbak a spanyolországi vállalkozások (hatvannégy százalék), őket a britek (hatvanegy százalék) és az olaszok (ötvenkilenc százalék) követik.
Aggódó németek
A német vállalkozások negyvenhárom százaléka ugyanakkor értelmetlennek tartja, a gazdálkodó társaságok egynegyede pedig kifejezetten negatív következményektől tart. Németországban ugyanis már ma is sokkal rövidebb határidőket szabnak meg, közel egyharmaduk attól tart, hogy ügyfeleik ezután az új EU-irányvonalra hivatkozva a fizetési határidő meghosszabbítására fognak törekedni. A szektorokat tekintve a feldolgozóipari cégek között a legmagasabb arányú, ötvennyolc százalék, a vállalkozás nagyságát nézve pedig a közép- és nagyvállalatok a legnagyobb támogatók, ahol a megkérdezettek ötvennégy százaléka ért egyet az EU-szabályozással.
A válaszadók negyvenkét százaléka úgy gondolja, hogy nem sokat változtat a helyzeten a direktíva életbelépése, ők ugyanis már alkalmazzák a harmincnapos fizetési határidőt bizonyos partnereikkel szemben. Olaszországban és Spanyolországban, ahol általában hosszabb fizetési határidőket kötnek ki, a válaszolók hatvannégy és ötvenkilenc százaléka várja a jelenlegi helyzet nagymértékű javulását a törvénytervezet életbelépésétől. Az említett két országban a számlák felének fizetési határideje meghaladja a hatvan napot, míg egynegyede a kilencvennapos lejáratot, ami a legmagasabb arány a leghosszabb fizetési határidőket illetően az EU-ban.
Magas arányban támogatják a direktívát az EU-t egyik kiemelt exportpiacának tekintő Kínában és az Egyesült Királyságban is, ahol a válaszadók hatvankilenc és hatvanegy százaléka szerint előnyös lehet az új szabályozás. Csak Dániában mondták többen azt, hogy nem számítanak a helyzet javulására (harmincnégy százalék), mint azt, hogy előnyös lehet a rendelet (huszonnyolc százalék).
