A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az alkotmánybíróság tegnap megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek. Az MSZP és az LMP elítélte a Fidesz reakcióját, amit a Jobbik sem tartott elegánsnak. A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után.

Uniós pénzalap ipari katasztrófákra
Magyarország olyan uniós pénzügyi alap létrehozását kezdeményezi, amely az ajkai térségben bekövetkezetthez hasonló környezeti-ipari katasztrófa esetén biztosítaná a kárfelszámolás anyagi fedezetét — közölte a magyar környezetvédelmi államtitkár tegnap a térségben tartott nemzetközi sajtóbejáráson. Illés Zoltán elmondta, hogy az EU-ban létezik katasztrófa esetére anyagi segítséget nyújtó alap, de az ilyen környezeti-ipari katasztrófákra nem biztosít forrást. Az új alapban a hangsúlyt, közlése szerint, a megelőzésre kell helyezni; a magyar javaslat kapcsán uniós delegáció érkezését várják a térségbe.

Új védőgát iszapömlés ellen
Újabb védőgát megépítéséről döntött tegnap a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság; az úgynevezett kettes gát a vasutat fogja védeni — nyilatkozta Lasztovicza Jenő, a testület elnöke. Csak így indítható újra a vasúti forgalom. A gát alapozása szerdán kezdődhet el, és a tervek szerint a munkát november 15-ig folytatják, vagy ameddig az időjárás engedi. A védelmi bizottság elnöke elmondta, hogy felszólították a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t: jelöljön ki új tározót, ahová a vörösiszappal szennyezett földet és a bontásra váró házak törmelékét szállítani lehet, mert a VI-os kazetta a hét végéig telítődik.

Tüntethetnek Moszkvában
Nyolcszáz fős tüntetést engedélyezett a moszkvai önkormányzat október 31-re a belvárosi Triumfalnaja térre, ahol az előző polgármester idején minden lehetséges eszközzel megakadályozták az ilyen megmozdulásokat, de a váratlan engedély az ellenzéki szervezetek között robbantott ki viszályt. Vélhetően Szergej Szobjanyin, a minap hivatalba lépett új polgármester hatására még beiktatása előtt engedélyezték a megmozdulást kétszáz fővel, de a későbbi tárgyalások során a hivatal hozzájárult a nyolcszáz főhöz, míg az ellenzék ezer személyre követelt engedélyt. Az ellenzéki szervezetek között most arról folyik a vita, hogy elfogadják-e az önkormányzat új javaslatát, vagy sem.

Halálra ítélték Tárik Azízt
Kötél általi halálra ítélte az iraki legfelsőbb büntetőbíróság tegnap Tárik Azíz volt miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert, a néhai diktátor, Szaddám Huszein egyik legfőbb bizalmasát és képviselőjét az iszlám pártok üldözésében játszott szerepe miatt — közölte a bíróság sajtóhivatala és az al-Irakíja állami televízió. Szaddám Huszein uralma alatt csak a Baasz Párt létezhetett. A szunnita vallású diktátor lesújtott a rivális politikai szervezetek alapítási kísérleteire, s különösen kemény kampányokat folytatott az iszlám pártok ellen. Vezetőiket meggyilkolták, bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették.

Kubai menekültek Csehországban
Kubai politikai ellenzékit fogadott be családjával együtt Csehország. Rolando Jiménez Posada, felesége és három gyermeke tegnap érkezett meg a prágai Ruzyne repülőtérre, ahol Radek John cseh belügyminiszter fogadta. A miniszter nyilatkozata szerint mind az öten politikai menedéket és letelepedési engedélyt kapnak Csehországban. Posada és családja a múlt hét végén érkezett Spanyolországba, s onnan repültek Prágába. Csehország ezzel az Európai Unió második tagállama, amely nemrégiben szabadon engedett kubai politikai foglyokat fogadott be.