Növekvő államháztartási hiány
Románia idei első kilenchavi GDP-arányos államháztartási hiánya 4,6 százalékra nőtt az augusztus végi 4,1 százalékról, de a deficit továbbra is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által engedélyezett szint alatti. A pénzügyminisztérium közlése szerint Románia 2009-ben kétéves, összesen húszmilliárd eurós készenléti hitelt írt alá az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal.
Cserébe vállalta, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányát idén 6,8 százalékra, jövőre 4,4 százalékra, 2012-ben pedig három százalékra szorítja le. Az idei GDP várhatóan 1,9 százalékkal csökken a tavalyi 7,1 százalékos esést követően. Az IMF eddig többször is engedményt tett Romániának az államháztartási hiány tekintetében, a tavalyi deficit értéke ugyanis elérte a 7,2 százalékot, miután az IMF kétszer is engedélyezte a célérték növelését. Az idei érték esetében is engedett egyszer már a pénzintézet, a 6,8 százalék helyett eredetileg 5,9 százalékos GDP-arányos deficitben állapodtak meg a felek.
Kevesebb kincstárjegyet értékesítettek
A tervezettnek valamivel kevesebb, mint a felét adta el tizenkét hónapos kincstárjegyeiből hétfőn Románia. A szakértők ezt a pénzügyminisztériumnak azzal a korábbi döntésével indokolták, hogy a kötvény hozama semmiképpen sem haladhatja meg a hét százalékot. Az elemzők szerint a befektetők egyelőre biztosan nem adják fel azt a harcukat, hogy hét százaléknál magasabb hozamot érjenek el. Már csak azért sem, mert a júliustól életbe léptetett áfaemelés magasabb inflációs várakozásokat hozott, miközben továbbra sem biztos, hogy a kormány kitart gazdasági megszorító intézkedései mellett. A pénzügyminisztérium egymilliárd lej értékben kínált eladásra kincstárjegyeket. Ehelyett csak 461 millió lej értékű adósságpapír talált gazdára hétfőn. A bankok 1,239 milliárd lej értékben vásároltak volna kincstárjegyet, de a pénzügyminisztérium elutasította azokat az ajánlatokat, amelyek hét százalék fölötti hozamra vonatkoztak. Románia idén eddig 30,5 milliárd lej értékben adott el állampapírokat költségvetési hiánya fedezésére.
Soros szerint defláció fenyeget
A túl gyors hiánycsökkentés Soros György szerint a defláció örvényébe sodorhatja Európát. A magyar származású milliárdos amerikai üzletember pénteken Münchenben tartott előadásában kifejtette: megszorítás helyett az amerikaihoz hasonló laza fiskális politikára van szükség Európában. A túlzott takarékoskodás helyett a gazdaság élénkítésére kellene törekedni, akár a közadósság növelésével is. Soros kifejezetten sürgette nagyszabású infrastrukturális programok elindítását. A jelenlegi irány a deflációs spirál életveszélyes örvénye felé vezet. Az árszínvonal csökkenésének következménye stagnáló gazdaság és egyre növekvő politikai feszültség lehet — hangsúlyozta. Soros elsősorban az államadósság és az államháztartási hiány minél gyorsabb csökkentésére koncentráló német gazdaságpolitikát bírálta.
EU-s tiltás a magánnyugdíjpénztáraknál
Jogos az EU tagállamainak kezdeményezése, hogy a magán-nyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé ennek a kezelését. Ezt Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa írta levelében, amelyet azon tagállamok — köztük Románia — pénzügyminisztereinek küldött, amelyek belekezdtek az EU által szorgalmazott nyugdíjreformba, és annak költségeit szeretnék elszámolni. Kilenc tagállam — Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország és Magyarország — az akkori EU-s irányelveknek megfelelve bevezette, vagy bevezetni tervezi a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot.
