A Pannon-beton háromszéki gyökéreresztéseSok pénz sokat vonz, a kevésnek nincs ereje

2010. november 2., kedd, Pénz, piac, vállalkozás

Emeleti fedémöntés betonpumpával

Sepsibesenyőn, amikor a Pannon-beton három hatalmas járműből álló gépkocsioszlopa megérkezett, hogy az egyik készülő hétvégi ház födémét beöntse, s az óriás gémhez hasonlatos, hatalmas betonpumpa-fémoszlop és tömlője messze a fák koronája fölé emelkedett, hirtelen akkora csodalátó csődület támadt, mint amikor régen vándorcirkusz érkezett egy eldugott falucskába, ahol addig csak az egyik fa ágára bogozott kötélhintát ismerték, és soha nem láttak forró bádogon idomított medvetáncoltatást.

Besenyőn nem gyermekek, hanem javakorabeli férfiak gyűltek össze csodalátásra, akik azt osztották-szorozták, miközben a nagy kapacitású szivattyú a húsz köbméternyi friss betont a keverőkocsiból kiszippantotta, hosszú végtagjainak madármozdulataival többemeletnyi magasságba emelte, majd az előre elkészített födémzsaluzásra öklendezte, hogy ezt a mennyiséget betonpumpa nélkül hány ember hány óra alatt hordta volna fel saroglyával.
A szóban forgó építkezésnél az alapot saroglyás-talicskás módszerrel öntötték. Nem kellett emeleti magasságba felhordani az anyagot. Nyolc férfi reggeltől éjfélig hullafáradtan cipelte a friss betont, mert a munkának folyamatosnak kell lennie, a kiöntött födémnek egy darabban kell megkötnie.
A munkaruhába öltözött, bakelitsisakos tagbaszakadt fiatalember távirányítóval dirigálta a betonozást. Egy csapat szakember a födém zsaluzatán a hatalmas gégecsővel a vasak közé spriccelt betont simította-egyengette.
Négy óra sem telt el, és a húsz köbméternyi beton a helyén volt.


Betonüzem, betongyár
Magam is a bámészkodók között szemléltem a műveletet, és az építtetőtől kérdeztem, milyen cég is ez a Pannon-beton?
— Magyarországi vállalkozóké, de az, aki a távirányítót kezeli, innen származik. Magyar­országi társakkal alapított céget.
Ilyen előzmények után ismerkedtem meg a bodoki származású Ilyés Zoltánnal, a sepsiszentgyörgyi Pannon-beton résztulajdonosával.
Sepsiszentgyörgyön a Pannon-beton telephelye a Szépmező széli ipari övezetben, az Építők útja 7. szám alatt található. A város terelőútjáról kell egy kátyús utcára befordulni, a valamikor épü­letelemgyár rozsdaette, hatalmas csarnoka mellett, szemét és gyomdzsungel között vezet a bejárat egy takarosan tiszta és rendezett telephely felé. Az épületek, berendezések újként hatnak, ezek látványának kontrasztja oázisszerűen, ragyogva emelkedik ki a rozsdamarta, ócskavashalmazból. Egyébként ilyen az egész ipari övezet képe. Egy-egy élénk színűre festett csarnok, műhely villog ki a labodás, bürkös, szemetes környezetből.
Ilyés Zoltán nagydarab, közlékeny fiatalember. Amellett, amit magam és sok társam ,,betonkeverő állomás néven" emlegetünk, engem a magyarországinak vélt fiatal vállalkozó életpályája, távozása és hazatelepedése, vállalatalapítása érdekel.
De mielőtt ebbe belevágnánk, a "betonkeverő állomás" mibenléte érdekel. Kérdezem, hogy miért is választották a Pannon-beton cégnevet?
Ilyés Zoltán: Amikor a névről kellett döntenünk — hárman vagyunk tulajdonosok —, ebben állapodtunk meg. Egyébként cégünknek semmi köze a mosonmagyaroróvári Pannon­beton cégcsoporthoz. Ez önálló, független vállalkozás. Háromszéket próbáljuk lefödni. Most indítjuk Baróton a másik betongyárat. A napokban végezzük el a próbakeveréseket.
— Mit jelent a betongyár szókapcsolat?
— A ,,beton" megnevezés eleve rossz. A beton egy termék. Ennek az előállításához nem csak keverőállomás kell, hanem egy egész létesítmény. Odakinn, Magyarországon is úgy nevezik, hogy betonüzem.
— A sepsiszentgyörgyi telephely milyen kapacitással dolgozik?
— Óránként 60 köbmétert tudunk előállítani. Ennél a mennyiségnél pillanatnyilag nincs is ebben a térségben többre szükség. Öt keverőgépkocsink, egy nyerges billencsünk meg a betonpumpánk, plusz árokásó és rakodógép, ennyivel dolgozunk. Mind saját tulajdon. Kölcsönt nem kell törlesztenünk, illetve jelentéktelen a kölcsönvett összeg. Minden a miénk.
— Mikor, miért és hogyan került ki Magyarországra?
— A negyvenedik esztendőt töltöm. Ezelőtt húsz évvel két táskával mentem el. Akkor egyedül. Muszáj volt. ,,Menet közben" nősültem. Fe­le­ségem, Melinda sepsiszentgyörgyi. Rokonsága itt él, a Mikes Kelemen Líceumba járt iskolába. Tizenöt év olyan munka volt kinn, Magyaror­szágon, amiben egy szabad nap nincs.
Melinda, aki szombat délutáni beszélgetésünkön részt vesz, megrendeléseket fogad, a terepmunkán lévő mixerkocsik és a betonpumpa működését telefonon kíséri, közbeszól:
— Tizenöt év alatt három napig voltunk nyaralni a román tengerparton. Ennyi.
Ilyés Zoltán: Így lehetett valamire jutni. Mikor kimentem, Kecskeméten volt egy ismerősöm. Őt kerestem. És elkezdtem dolgozni. Gépkocsivezető­ként aránylag egészen jó munkahelyem volt. Mixerkocsin dolgoztam. Kezdettől fogva a betonszakmában. A tulajdonképpeni mesterségem egyébként az autószerelés. Ezt Brassóban tanultam. Tizennyolc éves koromban mentem el innen. Anyukám, apukám dolgozott, engem tulajdonképpen nagyapám és nagyanyám nevelt. Napközben dolgoztak, de este együtt volt a család. Nagyapámnak volt három bölcs mondása: ,,Ahol eljársz a bő napokon, hagyjál helyet a szűk napoknak", ,,A pénzre nagyon vigyázz, mert ördöge van", ,,A pénz olyan, mint a mágnes. Sok van, sokat vonz. Ha kevés van, kicsi az ereje." Én megpróbálok eszerint élni. Próbálok mindenkivel partner lenni. A konkurenciával is. Ilyen gépkocsiból, betonpumpából, amivel számolni lehet, a környéken ez az egy működik. Ilyen kapacitású, gémhosszúságú ezen a vidéken nincs. A teljesítményt ugyanis gémhosszúsággal mérik. Az én gépemé 29 méter. Nem olcsó, tízezer eurót ér. Szóval, én mindig a partnerséget kerestem. Odakinn ezt megszoktam. Amikor a betonszakmába belecsöppentem, mi, szakmabéliek egymás munkájába nem nyúltunk bele. Kecskemét környékéről beszélek. Ott a cégek egyike sem törekedett arra, hogy a másikat megfojtsa. Ezt én itt is megpróbáltam. Kapcsolatokat kialakítani, ezeket ápolni. A konkurenciától vettem a kavicsot. Hogy a pénz ne menjen idegen helyre. Kezdetben a körülményekhez képest jó kapcsolatban álltunk. Ha kellett a betonpumpa, akkor bérbe adtam. Mindenben partner voltam. Ez a kapcsolat később megromlott. Az illető megjegyzést tett, hogy ha tőle veszem a kavicsot, miért adom a betont olcsóbban?
(Beszélgetőtársam cégneveket, személyeket is említ, de én ezekbe a viszálykodás szagú események történetébe nem avatkozom bele. Engem a hazatelepedés motivációja, a cégalapítás, a vállalkozásfejlesztés eredménye és buktatói érdekelnek. Voltak — vannak — tőlünk kitelepedett ismerőseim és barátaim, akik cégalapítással itthon kísérleteztek, és később depressziósan távoztak a rengeteg akadály, betartás, szószegés miatt, vagy itthon maradva frusztrált állapotban vonultak félre a vállalkozási szférától és a közélettől.)


Vállalatalapítási töréstesztek
Ilyés Zoltán: A tavasszal Szentgyörgy környékén kavicsbányát akartam vásárolni. Elvittem elemeztetni a kavicsot. A kolozsvári laboratóriumban azt mondták, aránylag elfogadható. Amikor bevittem a betont Brassóba töréstesztre, kiderült, hogy betonkeverésre nem a legjobb. Nekem erről laborpapírjaim vannak. Most magam ellen beszélek, mert én is onnan kevertem egy évet. Emiatt továbbléptem. Most a Tatrang pataka mellől vásárolom a kavicsot. A minőségből én nem engedhetek.
Kinn, a telephelyen együtt szemrevételezzük a tatrangi kavicsot. A geológiai korok során kristályos kőzetekből aprózódott, nagy szilárdságú kavicsról van szó.
Ilyés Zoltán: 2006-ban jöttünk a megyébe. Megvásároltuk ezt a területet. Legyen saját telephelyünk, és ne legyen bérleti kötelezettségünk. Ezt a betongyárat most nem lenne gazdaságos bérleményre felépíteni. A telekár tulajdonképpen egy töredéke a beruházásnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy területet vásárolunk. Megvettük, kifizettük.


Keresztbe tevések
Ilyés Zoltán: A két társam Értékes Lajos és Tőkés János. Három tulajdonos egy-egy harmad részesedéssel. Az itteni viszonyokra jellemző, hogy a megvásárolt területet az eladó nem írta át. Így elraboltak tőlünk hat hónapot. Végül is nyolc-kilenc hónapot csúsztunk. Amikor felépítettük a betongyárat, a területet ,,eltelekkönyvezték". Eszerint 2007. január 6-án a Pannon-beton mint cég nem is létezett a telekkönyvben. Az ügy a bíróságon ma is. Én itthon olyan falakba ütköztem, hogy többször gondoltam: feladom. A telekkönyvből kitöröltek. (Mutatja a fénymásolt papírokat.) Kurtán, furcsán eltűnt a Pannon-beton. Kártérítési perünk zajlik. A beruházási összeg kamatját pereljük, plusz, ami még benne volt a vételárban, és nem adták meg. Nem tudom, miért, de a törvényszéken áll az ügy. Ide-oda dobálják, bírót, ügyvédet, jogászt cserélnek, két éve csak egy helyben toporgunk. 2008 szeptemberében tudtuk érvényesíteni jogainkat. Ekkorra szereztük be a szükséges engedélyeket. Hat hónapig a Pannon-beton papíron nem létezett, nem voltunk telektulajdonosok. Fizikailag itt voltunk, ezen a telephelyen, de telekkönyvileg nem. Háromszázezer euróra kalkuláltuk az egy év három hónapi veszteségünket. Az akkori gazdasági helyzethez mérve. Szóval, ahol tudtak, mindenhol keresztbe tettek nekünk. Én a napi 24 órából tizennyolcat itt vagyok. Most is, szombat délután, más otthon sziesztázik, de mi feleségemmel együtt itt vagyunk. A cégtársam, Értékes Lajos Magyarországon az Európa-beton cég tulajdonosa. Ő az itteni cég működéséhez az otthoni dolgokat rendezi. Alkatrészeket onnan vásárolunk. Ha itt, Romániában bemegyek egy üzletbe, megrendelek egy alkatrészt, azt mondják: öt nap. Otthon bemegyek, a polcról leveszem, és az első busz máris hozza Szentgyörgyre. Ott huszonnégy órán belül bármilyen alkatrészhez hozzájuthatsz. Kell az alkatrész, akármilyen újak az autók, törnek, romlanak, ez kell, az kell, a betonkeverőkhöz is cserealkatrészek kellenek. Itt csak ilyen áron lehet dolgozni. Amikor más alszik, én hajnali ötkor megyek, hogy az érkező alkatrészt átvegyem. Itt vagyunk éjjel-nappal. Ha elengedem ennek a cégnek a kezét, elesik. A gépkocsik, teherautók szervizét én végzem. Ezzel hatalmas pénzt takarítok meg. Kinn működött egy gumiműhelyem. A gumibeszállítást most is kintről végzem. Ott van negyvenszázalékos árengedményem. Ezek kis dolgok, amiből a végén a nagyok összeállnak, hogy működni tudjunk, és fenn tudjunk maradni. Egyik kocsira nem alkalmaztam sofőrt, hanem én vezettem, hogy spóroljak. Péntek este felültem, hazamentem, hétfőn pakoltam, keddre hazajöttem. Egész héten itt voltam. Ez így ment egy évig. Egymillió euró van ide, erre a telephelyre lerakva. A vállalat nullán jár. Az induláskor a jobb időket elvették. A 2008-as évet kivették a zsebünkből. Utána beállt a recesszió, minden lelassult. Idén az utolsó két hónap nagyon jó volt. Ez biztató jel. Mi nem vágyunk nagyra. Mások kétezer-ötezer köbméter betonról beszélnek reklámanyagaikban. Nekünk az ezer köbméter untig elég. Ez a mi keverőnknek másfél napos munkája. Kapacitásunknak még öt százalékát sem használjuk ki. Ennek a pumpának a kapacitása 60 köbméter/óra. Pró­báltuk a gépparkot úgy összeválogatni, hogy ezek között összhang legyen. Hiába keverek 90 köbmétert, ha a pumpám csak hatvanat tud bedolgozni. Felmértük, körülbelül milyen a piac. Ez a kapacitás most nekünk megfelelő. Jövőre próbálunk egy nagyobb pumpát beszerezni, és keverőgépkocsikat vásárolunk mellé. A mostani pumpa 2001-es konstrukció. Német gyártmány. Pumpából kettőt jegyeznek a piacon, amire azt mondom, hogy ez az igazi. Ez éppen olyan, mint a Trabant és a Mercedes. Mindkettő kocsi... Az egyik magas szinten jegyzett betonpumpamárka a Schwing, a másik a Putzmeister. Ezek ma a piacvezető cégek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 4
szavazógép
2010-11-02: Gazdakör - Bíró Zoltán:

Novemberi vetésnaptár

Bár a mezőgazdasági munkálatok nehezen és lassan haladnak a talaj víztartalma miatt, a fagyos talajon mind a szántást, mind az ásást ősszel el kell elvégezni.
2010-11-02: Magazin - Józsa Lajos:

Barót tűzvész általi nagy romlása

A 19. századi nagyobb tűzvészek közé sorolható az 1834. szeptember 11-i tragikus baróti eset, amikor 80 porta égett le. A bajokat tetőzte, hogy Mik­lósvárszék Székháza, mely­ben a börtön is működött, a lángok martalékává vált. Baró­ton az a furcsa eset történt, hogy sem a rabokat, sem őrzőiket nem volt ahová elhelyezni, így pincébe zárták őket. Eme állapot tarthatatlanságáról és a nagy veszteségekről Bitay Károly dulló levelében a következőképpen tájékoztatta Három­szék adminisztrátorát: