Barót tűzvész általi nagy romlása

2010. november 2., kedd, Magazin

A 19. századi nagyobb tűzvészek közé sorolható az 1834. szeptember 11-i tragikus baróti eset, amikor 80 porta égett le. A bajokat tetőzte, hogy Mik­lósvárszék Székháza, mely­ben a börtön is működött, a lángok martalékává vált. Baró­ton az a furcsa eset történt, hogy sem a rabokat, sem őrzőiket nem volt ahová elhelyezni, így pincébe zárták őket. Eme állapot tarthatatlanságáról és a nagy veszteségekről Bitay Károly dulló levelében a következőképpen tájékoztatta Három­szék adminisztrátorát:

,,Béldi László Administrátor Úrnak Kedvtelen kénytelenítettem a Méltóságos Administ­rá­tor Úrnak jelenteni, hogy folyó hónap 11-én délután 3 óra tájban egy menykő leütése által Baróton oly véghetetlen harapozó tűz támadott, hogy néhány órák alatt több mint 80 gazdák semmire lettek, melyek közül 16 provinciálista. Ezen szerencsétlen utca sorában lévén Nemes Székünk fogháza, egészen semmivé és hamuvá lett. A rabok dologra künn lévén, egy is közüllük el nem égett, sem el nem szökött, de a porkolábnak és a hajdúknak minden nemű portékájuk, úgyszintén a rabok számára, élelmikre a gabona és cipóliszt elégett. Szükségesnek látom, ha a Méltóságos Administ­rátor Úr egy előre való angária kivetése aránt a Királyi Kincstárnak rendelést tenni méltóztatna. Továbbá pedig mindhogy már ezen véletlen történet által a Nemes Székünk tömlöce végképpen elpusztult, alázatos tiszteletem mellett bátor vagyok a Méltóságos Administrátor Urat instálni, méltoztasson hathatós közbevetése által a Tekintetes Kor­mány­szék előtt kieszközölni, hogy a most nemrégiben Ne­mes Székünknek ajándékozott székháza helyére egy új tömlöc és ezáltal a székház felépítésére bizonyos summa pénzt aplikáltassék, melyet annyival is inkább megnyerhetünk a Méltóságos Administrátor Úr közbejárása által, mi szerint a tömlöc felépítése elkerülhetetlenül szükséges, mivel a porkolábnak és a hajdúknak most lakhelyük nem lévén, ennélfogva a rabokat is pincékben kell tartanom mindaddig, amíg tömlöc épül. Bitay Károly dulló comisárus".
Az adományokról szep­tember 14-én szintén Bitay Károly dulló tájékoztatja Bél­di László adminisztrátort:
,,A Királybíró által adományozott és Miklósvárszékből összegyűlt gabona, mely 51 vékát tesz ki, az alábbi égettek számára osztatott ki: Benkő Sámuel, Kis Antal, Trinfuj György, Kis József, Kis Sá­muel, Kálnoki Ferenc, Vaszi György, Lőrincz József, De­bicz­ki Mihály, Ráduly Mihály, Takó György, Ráduj István, Réti Péter, Dimény Máté, Szakáts József, Szakáts János, Salati András, Gál István, Takó József, Jós Pál, Jós Fe­renc, Kis György, Benkő Mó­zes, Nemes Istók, Takó Rebeka, Szabó Ferenc, Bágyi György, Nemes Antal, Beke Sámuel, Veres Péter, Beke Márton, Parafej György, Trinfuj Péter. A hajdúknak 61 forint adatott. Bitay Károly dulló, Barót, 14 szeptember 1834."
Októberben egész Három­székről érkeztek a segélyek Barótra, viszont a veszteségek oly nagyok voltak, hogy évekig küzdött a lakosság, amíg helyreállította a tűz okozta károkat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 7
szavazógép
2010-11-02: Pénz, piac, vállalkozás - Sylvester Lajos:

Sok pénz sokat vonz, a kevésnek nincs ereje (A Pannon-beton háromszéki gyökéreresztése)

Emeleti fedémöntés betonpumpával
Sepsibesenyőn, amikor a Pannon-beton három hatalmas járműből álló gépkocsioszlopa megérkezett, hogy az egyik készülő hétvégi ház födémét beöntse, s az óriás gémhez hasonlatos, hatalmas betonpumpa-fémoszlop és tömlője messze a fák koronája fölé emelkedett, hirtelen akkora csodalátó csődület támadt, mint amikor régen vándorcirkusz érkezett egy eldugott falucskába, ahol addig csak az egyik fa ágára bogozott kötélhintát ismerték, és soha nem láttak forró bádogon idomított medvetáncoltatást.
2010-11-02: Magazin - :

Újjászületett a Nagy-tó és a Sziklakert

Újjászületett a budapesti állatkert két létesítménye, a Nagy-tó és a Sziklakert. A fejlesztést európai uniós forrásokból finanszírozták. A felújított részlegeket pénteken adták át a látogatóknak. Az állatkert két olyan része született újjá, amely történeti és gyűjteményes szempontból is jelentős értéket képvisel, rá­adásul természetes élőhelyként is szolgál.