Kiszáradt gabona nyomait találták meg egy harmincezer éves őrlőkövön tudósok, akik ezek alapján arra következtetnek, hogy már az ősemberek étrendjében is szerepelt a kenyér.
Ez árnyalja azt a közkeletű elgondolást, hogy a korai emberek elsősorban húsevők voltak. Az Európa területén élő ősemberek a krumplihoz hasonló növények gyökereiből készítettek lisztet, amelyet később tésztává gyúrtak. Olyan volt, mint a palacsinta, csak víz és liszt — mondta az olasz kutatók egyike. Pitaszerű kenyér lehetett, amelyet forró kövön sütöttek meg. Ropogós, de nem valami ízletes — jegyezte meg a szakember. A felnőtt tenyérbe illő őrlőkövekre Olaszország, Oroszország és Csehország területén folyó ásatásokon bukkantak. A felfedezés alapján úgy tűnik, hogy az emberiség az eddig gondoltnál már tízezer évvel korábban használt lisztet. Előzőleg — izraeli leletek alapján — úgy vélték, hogy az ember húszezer évvel ezelőtt kezdte használni az őrleményt. Az őskenyér némely vélemények szerint változtat a manapság nagyon népszerű paleolit étrenden, amely arra alapul, hogy az ősemberek táplálkozását követve a diéta hívei nem fogyasztanak szénhidráttartalmú ételeket, csak húst, zöldséget és gyümölcsöt.
