Zenélni, amíg csak tudunk

2010. november 6., szombat, Kovakő - diákmelléklet

Íme, folytatjuk szeptemberi számunkban elindított zenerovatunkat. Ismét bepillanthatunk egy diákzenekar életébe.

Interjúalanyom Kis Botond Imre, a 2008 őszén Sepsi­szentgyörgyön alakult Tobacco Band ritmusgitárosa. A banda tagjai: Csernik Brigitta ,,Bigyó" (ének), Kicsi Tihamér ,,Tici" (szólógitár), Pálházi László (basszusgitár) és a doboknál Bernát Ádám.
— Miért kezdtetek zenélni, és miért ebben a műfajban?
— Kiskorában mindenki álmodozik arról, hogy rocksztár lesz. Már nem emlékszem pontosan, miért kezdtem el a gitározást, de talán éppen ezért. Aztán már a szórakozás kedvéért játszottam. A bandaalapítás mindig továbblépést jelent a zenélésben, ott tud az ember igazán fejlődni. Stílusunkra a válasz egyszerű: ez az, amiben mindannyian élvezetet lelünk, és ez a műfaj különbözik a város diákegyütteseinek alapvető irányzatától.
— Milyen célt tűztetek ki?
— Élvezetből zenélni. Mikor megalapítottuk, ez számított, és ma is ez a fő irányelvünk. Ha már nem zenélsz szívesen, minek tennéd?
— Melyek az eddig elért sikereitek?
— Tavasszal a Háromszéki Diákegyüttesek Találkozóján negyedik helyezést és közönségdíjat nyertünk, ami nagy öröm számunkra, hisz nem csak a zsűrinek tetszett, de az embereket is meggyőzte a játékunk.
— Milyen az élet diákzenekarként?
— Sepsiszentgyörgyön a diákegyüttesek élete könnyebb, ugyanis van lehetőség ingyen, jó körülmények között próbálni a Tanulók Klubjában. Emiatt azonban több zenekar alakult a városban, így a konkurencia is nagyobb, ha lehet versengésről beszélni, hiszen stílusunk elég egyedi errefelé.
— Milyen a viszonyotok a közönséggel?
— Az elején nem szerettem a fellépéseket, mert nem érdekeltek különösebben. Egy idő után viszont rájöttem, hogy csak akkor tudok felszabadultan játszani, ha a közönség is élvezi, amit zenélek. Amúgy nagyon jó a viszonyunk velük, sok az ismerős arc. Igyekszünk közvetlenek lenni velük.
— Van valami bevett szokásotok a koncertek előtt?
— Fellépések előtt megtakarítom és behangolom a gitárom, mert pár régebbi fotón maszatos hangszerrel virítok. Azonkívül inkább koncert közben, például Tici a Tobacco című számunk alatt cigivel a szájában szólózik.
— Miért távozott rövid időre az egyik tagotok?
— A távozás okára nem szeretnék választ adni, úgy gondolom, ez csak a tagokra tartozik. A megoldás meg egyszerű volt. Idővel az ember újból átgondolja, és másképp látja a dolgokat, hajlandó változtatni. Néha elég ehhez egy hónap is, főleg, ha fontos neked.
— Milyen a légkör az együttesben?
— A vakáció után most újból beindultunk, új számokat írunk, koncertekre készülünk, és ez pozitívan hat a hangulatunkra.
— Van mottótok vagy valamiféle történetetek, ami meghatározó volt a zenekarra nézve?
— Mottónk nincs, azonban Ne­bu Bubu Béla meghatározza az imidzsünket. Ő egy vizelő pálcikaember, aki a próbatermünkben jelöli a mellékhelyiséget. A neve egyszerű, Tici, idegenek számára Bélaként mutatkozik be, illetve a Nebu Bubu egy elhadart mondatból ered.
— Hogyan születnek saját dalaitok?
— Próbákon előállunk új ötleteinkkel, néha többet is összegyúrunk. A szövegek írásában is mindenki részt vesz. Ha már van egy jó dallam, keresünk egy hozzáillő szöveget a kupacból, és kicsit csiszolgatunk rajta. A dalok fontosak számunkra, hisz a saját gondolatainkat, érzéseinket fejezik ki.
— Zene nélkül el tudnátok képzel­ni az életet?
— Szerintem a legtöbb fiatal számára nehéz lenne az élet zene nélkül, ha csak a hallgatására gondolunk. Ha próbálkozol a zenéléssel, és játszol valamin, akkor ez még inkább igaz. Amikor hosszabb időre elutazom, gyakran érzem, hogy nagyon hiányzik egy hangszer.
— Melyek a jövőbeli terveitek?
— Zenélni, amíg csak tudunk. Nyárig még mindenképp játszani fogunk, azután hárman is elmegyünk egyetemre az ország különböző pontjaira, de a banda valószínűleg megmarad, csak visszaveszünk a tempóból.
— Milyen tanácsot adnál azoknak, akik csak most próbálkoznak valamely hangszer ,,felfedezésével"?
— Gyakorlás, gyakorlás és még több gyakorlás. Az elején, amíg nem megy minden gördülékenyen, az ember hamar megunhatja. Ha túljut ezen az időszakon, és jobban uralja a hangszert, akkor már a kedv is újból visszajön. A másik jó tanács, hogy fejlődni egy együttesben vagy egy baráttal együtt játszva sokkal könnyebb. Tehát célszerű, hogy ne egyedül zenéljen, hisz így élvezetesebb, és jobb is.


Ugron Nóri

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1379
szavazógép
2010-11-06: Kovakő - diákmelléklet - :

Újra színpadon a Refi kórusa

Október 26-án a reformáció évfordulójára való készülés alkalmából istentisztelet után a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban koncertezett idén először a Refsonor, a sepsiszentgyörgyi Református Kol­légium kórusa, amely tavaly óta kisebb-nagyobb változásokon esett át.
2010-11-06: Kovakő - diákmelléklet - :

Búvárkodás a múltban Avasalján

Bármennyire is hihetetlennek tűnik némelyek számára, a történelem és annak ismerete fontos szerepet játszik mind az életünkben, mind a társadalom fejlődésében, hiszen hogyan alakíthatnánk jövőnket, ha nem ismerjük múltunkat, és nem tanulunk elődeink hibáiból.