Országos kampányt indított a feketemunka ellen a szaktárca: szigorúbb ellenőrzést követelnek a megyei vezetőktől, mert minden kieső adóbevételre szüksége van az államkincstárnak.
Háromszéken is gyakoribb látogatásokra számíthatnak a cégek, habár a munkaügyi felügyelőség igazgatója, Silviu Crăciun szerint itt korántsem olyan rossz a helyzet, mint a nagyvárosokban, e tekintetben az utolsó öt megye között állunk évek óta, és az utóbbi időben előrelépés is tapasztalható, nőtt a bejelentett munkaszerződések aránya.
Mindez részben a térség rendezettebb viszonyaiból fakad, de az is hozzájárul, hogy egyetlenegy, feketén foglalkoztatott emberért öt minimálbér (3000 lej) a kiróható bírság, és ezt a legtöbb helyi vállalkozás nem bírja meg — akkor már inkább fizetést ad. Háromszék gazdasága ugyanis meglehetősen vérszegény: összesen 3898 itt bejegyzett cégből áll (Brassóban százezernél több), és ezek között egy sem igazán nagyvállalkozás, de még a középméretűek száma is elenyésző. A többi tizenöt embernél kevesebbet foglalkoztat, ahol bizony elég nehéz elrejteni egy vagy több szerződés nélkül dolgozó személyt.
A szeptemberi 85 terepszemle során 16 feketén foglalkoztatott munkaerőt azonosítottak, októberben viszont 206 ellenőrzést végeztek, és 27 ,,alkalmi" munkást találtak. Főként építkezésen, kereskedelemben, fakitermelésben dívik a szóbeli elszegődés, de ez sem csoportos, egyszerre két, ,,csak úgy odacsapódott" embernél többet errefelé nem dolgoztatnak. A bírságok összege két hónap alatt 130 000 lejjel növelte az állami bevételeket, de sok egyebet is ide számolnak: elmaradt túlórapénzekért, a megfelelő munkakörülmények hiányáért, a munkabiztonsági előírások megszegéséért is büntetnek. Akkor is, ha ez nem mindig hanyagság, hanem néha szintén a pénztelenség következménye: a kisvállalkozók elég sokszor küszködnek kifizetési gondokkal, de a szabály, az szabály, számon kérik.
