Az új oktatási törvénytervezet egyik legvitatottabb, legtöbbet támadott előírásai közé tartozik, hogy kisebbségi iskolások a következőkben minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak, így a földrajzot és a történelmet is. Alábbi összeállításunkban nyolcadikos és tizenkettedikes háromszéki diákokat kérdeztünk: mi a véleményük, mik a tapasztalataik a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásáról, milyen nehézségeket okoz ez nekik a tanulásban, milyen következményekkel jár a záróvizsgákra való felkészülésben.
Mindegy, csak románul ne
Gazda Emese (Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Főgimnázium, 12. osztály): Tizenkettedikesként újratanulom a történelmet és a földrajzot is, méghozzá románul. Ebből, hála Istennek, a történelem még kötelező érettségi tantárgyam is, így attól semmiképp nem tudok megszabadulni. A földrajzot viszont érettségi tantárgyként szinte mindenki választja, bevallom, én pontosan azért mondtam le róla, mert románul tanuljuk, inkább választottam egy nehezebb tantárgyat ,,mindegy, csak ne legyen románul" alapon. Mivel a tizenkettedikes fejébe berögzült, hogy inkább csak azokra a tantárgyakra figyel, amelyekből vizsgázik, ezért én a földrajzot csak kerülgetem, pedig minden bizonnyal hasznosabb dolgokat tanulhatnék belőle, mint a (csak félig igaz) román történelemből. Csak reménykedni tudok, hogy a két év múlva végző testvéremnek már nem kell ezen keresztülmennie.
Kerekes Ákos (Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum, 12. osztály): Nekünk sokkal könnyebb lenne befogadni azt az információmennyiséget, mely amúgy nem áll hozzánk közel, de meg kell tanulni, s ezért nyilvánvaló, hogy anyanyelvünkön sokkal jobban el lehetne sajátítani Románia történelmét és földrajzát, mint az állam hivatalos nyelvén. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a két tantárgy anyanyelvű tanítását elég későre harcolták ki, és még az sem biztos, hogy a parlament elfogadja, pedig alapvető elvárás lenne, hogy a végzős magyar tanulók anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát.
Molnár Andrea (Sepsiszentgyörgy, Református Kollégium, 12. osztály): A földrajz és történelem román nyelven való oktatása számomra mindig is hátrányt jelentett, elsősorban, mert gondot okoz maga a lecke, a különböző kifejezések vagy szakszavak megértése, ezért legalább kétszer annyi időt és energiát vesz igénybe, mint egy magyar nyelvű lecke. Nem beszélve arról, hogy mindig hátrányban vagyunk a román anyanyelvű diákokkal szemben, mert míg nekik csak a lecke tartalmát kell megtanulniuk, addig nekünk magát a szöveget is, ami több időt vesz igénybe. Véleményem szerint nagy hülyeség, hogy valakit azért vágnak el történelemvizsgán, mert nem tudja helyesen használni a román nyelvet, ezen az elven a francia forradalmat is franciául kellene tanulni, az Olümposz legendáit pedig görögül stb.
Csiki Leona (Baróti Szabó Dávid Középiskola, 12. osztály): Földrajzból némileg könnyebb, mert ami nem Romániához kapcsolódik, magyarul tanítják. Nehezíti a tanulást a szaknyelv és a szakkifejezések elsajátítása. Elég sok bajunk van velük.
Tökbandi Andrea Beáta (Kovászna, Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont, 12. osztály): Nem jó, hogy román nyelven kell tanulni Románia földrajzát és történelmét, mert nekünk a román idegen nyelv. Szakkifejezéseket kell megtanulni románul, ami nehezíti a tanulást. Hátrányt jelent az is, hogy amikor írunk, olvasunk, anyanyelvünkön gondolkodunk. Idegen nyelven kifejezni érzéseinket nem ugyanaz, mint anyanyelven, ezért hátrányban vagyunk. A 12. osztály végén, a vizsgákon is hátrányban vagyunk, hiába tudjuk az anyagot, a kifejezéssel gondok lehetnek.
Kónya Noémi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, 12. osztály): Számunkra nem érettségi tantárgy, így feleslegesen megnehezítik munkánkat. Sokkal jobb lenne, ha magyarul tanulhatnánk, felelhetnénk.
Vak tyúk is talál történelmet?
Kali Ágnes (Váradi József Általános Iskola, 8. osztály): Romániában sosem lehet tudni, mit hoz a múlt. Bár honfitársaink jobban szeretik vallani, hogy a dákorománoktól erednek, néhányan hitelesebbnek tartják, hogy balkáni törzsek leszármazottai. Történelemkönyveink főként azt próbálják belénksulykolni, hogy a román nép a kezdetektől fogva itt élt, tőlük tanultuk el a latin írásmódot, és úgy egyáltalán, nekik köszönhetjük, hogy fent vagyunk még Európa térképén. Mi pedig ahelyett, hogy megköszönnénk, csak sápítozunk, hogy az állam nyelvén kényszerülünk tanulni történelmüket. Sok nyolcadikos biztosan nem tudna erre a kérdésre felelni. Nem tudna érvelni sem a kontinuitás elve, sem a pásztortörzsekből való kifejlődés témájában. Nem, mivel nem értik, miről tanulnak. Bevallom, nekem is csak akkor tisztult a kép, amikor felnyitottam egy vaskos Erdély története könyvet. Az igazság az, magolhatnánk (orrvérzésig, hiszen muszáj) évszámokat, neveket, helyszíneket, de hiába, ha nem tudunk köréjük összefüggő, értelmes szöveget gondolni-mondani-írni. Így hát továbbra is szüleinket nyúzzuk, ronggyá lapozzuk a szótárakat, éjszakába nyúlóan tanulunk, hogy valahogy egyről a kettőre jussunk, járjuk ki a nyolcadikot, remélve, négy év múlva már saját anyanyelvünkön, kicsit többet értve tanulhatjuk az ország történelmét.
Dénes Anna (Barót, Gaál Mózes Általános Iskola, 8. osztály): Kicsit bánt, hogy továbbra is románul kell tanulnunk a két tantárgyat, hiszen ha a történelem nem is, de a földrajz érdekel, s nehéz a szakkifejezéseket elsajátítanunk románul. Ilyenkor arra kell kérnünk tanárunkat, hogy magyarázza el magyarul is, részletesebben.
Antal Orsolya (Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Főgimnázium, 8. osztály): Nagyon sok időmet elveszi, hogy román kifejezéseket és mondatokat próbálok megjegyezni anélkül, hogy érteném őket. Pedig hetente egyszer délután is járok románórára... A leckéket azonban sokkal könnyebb lenne magyarul elsajátítani, talán még meg is maradna valami, mert a bemagolt szöveget két hét múlva már elfelejtem. Sokszor olyan kifejezésekkel találkozom, amelyeket először látok, még kiejteni is nehéz őket. A tanár ugyan elmondja magyarul is, de ez nem sokat ér, mert úgyis románul kéri számon... A sok rossz jegy nagyon rontja az általánosomat, és emiatt nehezebb lesz bejutnom abba a kilencedik osztályba, ahova szeretnék. A tanároknak azt kellene fontosnak tekinteniük, hogy rendesen megtanítsák a gyerekeket, nemhogy bekettesezzék az osztályt, mert nem tud románul.
Kopacz Hanna (Sepsiszentgyörgy, Váradi József-iskola, 8. osztály): Sokkal jobb lenne, ha magyarul tanulnánk a földrajzot és a törit. Sok diáknak problémái vannak a román nyelvvel, és magolniuk kell a leckét, hogy jobb jegyet kapjanak. Ez a két tantárgy magyarul sem könnyű, és még nehezebb, ha azért is kell szenvedni sokaknak, mert nem tudják magukat románul kifejezni. Van egy-két tanár, aki úgy tartja, hogy Románia történelmét románul, és csak románul lehet tanítani, de ezzel én nem értek egyet, mert a történelem románul is, magyarul is ugyanaz.
Dobri Botond (uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskola, 8. osztály): Könnyebb lenne magyarul tanulni Románia földrajzát és történelmét. Nem értünk meg mindent, amit a tanár mond, ezért kapunk gyakran kisebb jegyet. Sokan meg is buknának, ha a tanár nem segítene. Szótárt kell használni, ezzel sok időt veszítünk. Ezeken az órákon nem a románt kellene tanulni, hanem az illető tantárgyakat, a földrajzot és történelmet.
Kiránduláskor jól jön a román
Balázs Eszter (Kézdivásárhely, Petőfi Sándor-iskola, 8. osztály): Szerintem sokkal jobb lenne, ha a két tantárgyat magyarul tanulhatnánk, persze, az sem árt, ha a földrajzi megnevezéseket románul is megtanuljuk. Ha elmegyünk kirándulni, akkor jó, ha románul is ismerjük a földrajzi elnevezéseket, de magyarul sokkal könnyebb elsajátítani. Számomra románul sem nehéz megtanulni a földrajzot, de a történelem már sokkal nehezebb.
Kolumbán Antal (Baróti Szabó Dávid Középiskola, 12. osztály): Bár magyarul mindenképp könnyebb lenne, de nem feltétlenül rossz dolog, hogy románul kell tanulnunk a földrajzot és a történelmet, hiszen így gyakorolhatjuk a román nyelvet.
Lejegyezte: Bokor Gábor, Demeter J. Ildikó, Farcádi Botond, Hecser László, Iochom István
