Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.
A kettes számú határozatban felkérik a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Egyúttal felkérik a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek be az Európa Tanács ajánlásainak auto-nómiára, regionalizálásra vonatkozó rendelkezései, Szé-kelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú, ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatban a tanács fontosnak nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően szenteljenek kiemelt figyelmet az EU tagállamaiban élő őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek védelmének, tegyenek meg mindent Európa kulturális sokszínűségének fenntartásáért. Magyarország segítségét kérik, hogy az unió támogassa a Székelyföld képviseletének megszerzését a régiók bizottságában ,,történelmi európai régióként". Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki ennek európai szintű szabályait. Ebben a határozatban kérik, hogy a Ma-gyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvények során Székely-föld is kapjon teret és lehetőséget a bemutatkozásra és népszerűsítésre. Kapjon kiemelt figyelmet az EU tagállamaiban élő őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek védelme és az Európa kulturális sokszínűségének fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalás.