Nagyoknak nagyot. Románia lakosságának 86 százaléka azt állítja, hogy tud valamiféle korrupciós ügyről. Főleg ügyintézéskor szükséges a megvesztegetés különféle formáit segítségül hívni. Románia korrupció tekintetében az Európai Unió 27 tagországa között a 25. Nálunk rosszabb helyzetben csak Bulgária és Görögország leledzik. Valószínű, fel kell mutatnunk valamit a korrupcióellenes harcban, és ezért majdnem minden héten újabb és újabb korrupciós botrányok borzolják a tévék képernyőjét meg az újságok oldalait. Ami pedig kiderül, az vajon csak a jéghegy csúcsa? A leleplezések leginkább a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén történnek. Íme itt a legfrissebb.
A nagy üzletember, a 44 éves Cătălin Chelu egy másik nagy embernek akart némi csúszót adni múlt pénteken. Mégpedig Dan Fătuloiunak, aki belügyminisztériumi államtitkár. A megvesztegetés értéke olyan egymillió eurónyi. Lett volna, miből, mert az üzletember vagyonát 17 millió euróra saccolják. Ezért az államtitkárnak közbe kellett volna szólnia érdekében, mivel pénzmosással, adócsalással, a tőkepiac befolyásolásával vádolják. A csúszó a következőkből állt volna: ötvenezer euró, két BMW X6-os luxuskocsi és két villa. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság emberei ott, helyben, a minisztérium előtt csaptak le rá. Az üzletember három barátját is vizsgálják, aki állítólag segédkezett a tranzakció lebonyolításában. 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték őket. Most azt mondják, hogy provokáció áldozatai.
Sokan tudni vélik, hogy az akció része a román rendőrség csúcsán dúló hatalmi harcnak. (Ez a Piatra Neamţ-i botrány után éleződött ki, amikor egyik alvilági alakot lelőtt egy másik, és a halott védelmére kelt az ottani rendőrfőnök, aki jól nevelt, és tudja, hogy halottról jót vagy semmit!) De nem minden megvesztegetési próbálkozás végződik ilyen szerencsétlenül. Ehhez képest viszont semmiség az a csekély 45 000 eurós megvesztegetési összeg, amit Dolj megyében adtak bizonyos ítéletek megváltoztatása végett. Az igaz, hogy ott a nyomozó hatóság által adott és megjelölt pénz csaknem fele eltűnt.
Eszembe jut, hogy ilyesmi már az aranykorszakban, Ceauşescu alatt is megtörtént. Amikor a szekuritáté valamilyen ürüggyel valakinél házkutatást tartott, akkor találnia kellett is valamit. Ezért a bűnjelet magával vitte. Lehetett ez mondjuk egy ötdolláros bankó, amit elrejtettek, majd később megtaláltak. Az áldozat bűnössége ezzel bizonyított. Történt pedig, hogy akinél a házkutatás esett, észrevette, amint az egyik házkutakodó elrejt egy könyvben valamit. Aztán egy óvatlan pillanatban elvette az eldugott papírpénzt. A házkutatók később kétségbeesve keresték az elrejtett pénzt. A dolog odáig fajult, hogy könyörögve kérték a házigazdát, adná vissza a zöldhasút, mert leltáron szerepel nekik. Ha megtalálták volna annak rendje és módja szerint, a házigazda biztosan nem menekül meg a büntetéstől.
A mai Dolj megyei vesztegetési ügyben sokkal több pénz tűnt el. Két bíró és két ügyvéd három bűnözőtől fejenként 15—15 ezer eurót követelt. Mert nem mindig jószántából adja a kenőpénzt a delikvens! Megmondják neki, kinek mennyi kell. A bűntársak egyikét a beszélőn az ügyvéd azzal fenyegette, ha nem fizetnek, fejenként tíz-tíz évet kapnak. Az ügy megoldódni látszott. Az egyik letartóztatott hozzátartozója vitte a (megjelölt) pénzt, és a bíró javítófestékkel kitörölte a régi büntetést, s kijavította négy évre. Némi bonyodalom támadt a pénz elosztásakor, s a főszereplőket elkapták.
Ne menjünk messzire: nálunk is volt egy eset, mégpedig a Kiss Alexandru ügyészé, akit három évre rekesztettek be csúszópénz elfogadása és bizonyítékok eltüntetése miatt.
Nemrég meg Ploieşti-en tartóztattak le egy bírót a korrupcióellenes ügyészek segítségével. A vád: 40 000 eurót kért és kapott azért, hogy kiszabadítson egy bűnözőt a börtönből.
De a csúszót nem mindig euróban, autóban vagy villában kapják kézhez az érdekeltek.
Október végén a szebeni főügyészt tartóztatták le 14 rendbeli bűncselekmény miatt. A vádak: hatalommal való visszaélés és vesztegetés. Pénzt, élelmet, alkoholt, kölnit és autójának műszaki ellenőrzését fogadta el csúszóként.
Petrozsényben ennél sikamlósabbra sikerült csúszót kért és kapott egy bíró: a kiszemelt áldozatnak, egy válóperben levő nőnek a cikk elején említett sláger második sorát énekelte a banánhéjról: ,,...véled azon csúszni, babám, kéj!" A szolgálatos rendőrt egy tárgyalást követően a hölgy után küldte, hogy kérje el a telefonszámát, aztán ajánlatot tett neki, hogy segíti a válóper gyors befejezésében és a javak megosztásában. A segítség ára: egy szexparti. Miután a hölgy odacsúsztatta magát neki, a dolgok rendeződtek. Aztán még kapott egy ajánlatot a bírótól, amit lehallgattak, és el is kapták annak rendje-módja szerint.
Visszamenve az időben még sok ilyen és ehhez hasonló történetet idézhetnénk. De tekintsünk csak előre, és reméljük, nem fogunk unatkozni, hisz nap mint nap újabb és újabb korrupciós esetekre derül fény!