Fekete Vince: Az eltévedt sereg

2010. november 27., szombat, Kultúra

Transsylvanian song
Jékely-verssorokra


Csapásokon, dombok hajlatán,
kutyáink előtt fürgelábú dám
inal, űzik a kopóhadak.
Málhásaink hegynek tartanak.
Vadak jaja, erdők homálya
vár ránk erre az éjszakára.

Madarak szállnak, kósza lelkek,
a fák közt egymásnak feleselnek.

Testünknek a völgy lesz az ágy ma,
s a zavaros zöld hínárban,
ha mohás partot ér a lábunk,
a puha almon, hol meghálunk,
akár egy rozoga csónakot,
messze rúgunk mát, holnapot.

És eljön a boldog pillanat:
málháink suhogó fák alatt,
füvek, gyökerek hozzánk érnek,
altat, ringat a dús tenyészet.

Körülöttünk vak sötétség,
parázsló szemek az öldöklésért
villognak némán, de csak várnak
fenyegetően a lomha árnyak.

Majd reggel lesz újra, nyirkos reggel,
fásult aggyal, dermedt testtel
a havasok felé tartunk,
zúzmara, harmat,
zúzmara, harmat
mossa az arcunk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2010-11-27: Kultúra - Borcsa János:

Fekete Vince versvidéke

Mintegy harminc évvel ezelőtt középiskolás verselő diákként ismerhette meg az akkori kézdivásárhelyi Apor Péter Irodalmi Kör kis közönsége Fekete Vincét, ma pedig József Attila-díjas költőként tartja számon az összmagyar irodalmi nyilvánosság.
2010-11-27: Kultúra - :

Jelek (Képzőművészet)

Szoborcsoport — előtérben Nagy Sándor Zoltán alkotása
Könnyen belátható okokból a képzőművészeti tevékenység egyik legvitatottabb területe a köztéri szobrászat. Különösen nálunk, Kelet-Közép-Európában, ahol a nyilvános tereken felállított szobrok mindig az éppen aktuális hatalom kurrens politikai céljait, szimbolikus erejének kinyilvánítását szolgálták, és a korábbi hatalom ellen folytatott kultúrharc eszközei voltak.