Az utca hangja

2010. december 30., csütörtök, Nyílttér

VIRÁG HAJNAL, Sepsiszentgyörgy. Karácsony előtt történt a következő eset. A szépen kivilágított Szent György téren sétáltunk hazafelé kislányommal, a csikorgó hidegben szívet melengető hegedűszó hallatszott. Két fiatal fiú játszott az áruház sarkánál, a lábuk előtt heverő hegedűtokban néhány egylejest borzolt a szél. Mi is betettünk egyet, megérdemelték.

Amint ott álldogáltunk, két férfi érkezett, egyikük igazolványt vett elő, majd a srácoktól kérte nem létező engedélyüket. Figyeltem őket: hamarosan két egyenruhás rendőrtiszt is megjelent, egyikük igazoltatta a fiatal zenészeket. Nem bírtam tovább szótlanul, közbeléptem, hogy miért bántják a gyermekeket ünnep idején, mire a civil ruhás elmondta, hogy sok bajuk van a koldusokkal, az egyenruhás pedig majdnem kiabálva kért, hogy maradjak ki ebből. Még elrebegtem, hogy a fiúk senkit sem zavarnak, de azzal tromfoltak le, hogy a törvény mindenkire érvényes! Egyszóval a rend őrei megvédtek az ünnepi hangulatkeltéstől... Kislányom, aki ugyan ide született, de valahogy mégsem érti még az ál­lam­nyel­vet, érthetetlenül kérdezte: miért vitték el a hegedűsöket? A választ tudtam, de nem akartam elmondani, mert kicsi még, s talán mire felnő, változnak a dolgok. Reménykedjünk — legalább így, karácsony táján...
PAKÓ ANDRÁS, Csernáton. Tollat kellett fognom, hogy leírhassam azt a sok szépet, ami a Végh Antal-iskolában történik Alsócser­nátonban. A Szakajtó nevű, negyventagú tánccsoport fáradhatatlanul ropja, már közel négy éve, hogy Mikola Edit matematikatanárnő a nehéz katedra mellett tanítja nekik a szépet. Virág Endre táncoktató hetente kijár, példamutató munkát végezve. A gyermekek már sok tánctalálkozón, ünnepi előadáson, tapasztalatcserén növelték a falu hírnevét. November közepén egy csíki csoport jött látogatóba, ismerkedtek, barátkoztak, egymástól tanulták a tánclépéseket, másnap együtt utaztak a sepsiszentgyörgyi néptánctalálkozóra, nagyon hasznosan töltötték a hétvégét. A következő hétvégén a csernátoniak utaztak Csíkszeredába, mégpedig vonattal, sokan először. El lehet képzelni, mit jelent negyven diák testi épségéért felelősséget vállani, de megérte, mert egy ilyen élmény maradandó nyomot hagy a fejlődő lélekben. Nagyon örvendek, hogy Levente unokám is a csoportban veri csizmája szárát, és hogy a fiatal nemzedék saját népi örökségével is megismerkedhet.
RÁDULY GITTA, Sepsiszentgyörgy. A Reménység Nyugdíjasklub tagjai meghitt karácsonyi ünnepséget tartottak, hagyományos dalok eléneklésével, költemények elmondásával idézve az elmúlt szentesték hangulatát. A karácsonyfa alatt mindenkire várt egy szerény ajándék, és batyus miniszilveszteri mulatságra is sor került, amelyen jó zene és a szücsi nyugdíjas-egyesület, valamint a polgármesteri hivatal által ajándékozott bor szolgálta a jókedvet. 15 évet töltött klubunk tagjai végül gyűszűnyi pezsgővel koccintottak, hiszen mindannyian azt reméljük, hogy számunkra is tartogat valami jót az új esztendő.
SZTAKICS GYULA, Sepsiszentgyörgy. Többször jártam a Nicolae Iorga utca sarkán levő javítóműhelyben, és minden alkalommal autót kellett kerülgetnem a járdán. Néha egész szélességében elfoglalják a gépkocsik, és az úttestre is le kell lépnie az arra járó gyalogosnak. Vajon a városrendészet egy alkalmazottja sem járt még arra, hogy figyelmeztesse a szabálytalanul parkoló sofőröket?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2010-12-30: Nyílttér - :

Lehet-e, szabad-e felejteni?

1989 decemberében a fiam Szebenben volt katona. Disznó­vá­gásra vártuk, 18-án érkezett haza, Szilágylellére. Még szerencse, hogy elengedték. Egész nap az apjával pusmogtak, politizáltak, oda sem mertem figyelni...
2010-12-30: Nyílttér - :

Állampolgárság hazai szemmel

Az utóbbi hetek történéseit a hazai székelységre nézve tudomásul vehettük írott és audiovizuális híradások révén.