Így a gyerekzsivaj akár el is nyomhatta volna az éppen kitörni készülő Nagycsomád vulkán hangját, aminek hajszálgyökerei még a Vezúvhoz is kapcsolódnak, és amelynek mély rezdüléseit az anyukáknak észre kellett volna venniük, ha nincsenek egyébbel elfoglalva. A kitörést előre jelző földrengéseket a mamák és a gyerekek viszont nem érzékelték a gyerekkocsi döcögése miatt. Pedig ha a Nagycsomád kitör, akkor úgy zúdul a háromszékiek nyakába a Szent Anna-tó, akár a kormány intézkedéseinek kellemetlen következménye, amely hideg zuhanyként érint minden érintettet. Így késő lenne, ha a kis- és nagymamák figyelmének elterelődése miatt csak késve értesülnek a tűzhányó kitöréséről, amikor már eső után köpönyeg védekezni ellene, ha már a láva örvénnyi résen át csordogálna Tusnád vagy Bükszád irányába az oldalon lefelé, nem kerülgetve a kitörés miatt vállvetve aggódók tömegeit ki.
Közben a parlament ugyancsak a gyerekeket érintő problematikával, a tanügyi törvénnyel foglalkozott, amelynek tárgyalását mindenki arccal a jövő és a televízió képernyője felé fordulva követhette, és mi szelíd duhajokként örvendeztünk is neki, mint bolond a fapénznek. A törvény kissé lapossá sikeredett, mint a növénygyűjteménybe betett, növényi présen megnyomtatott virág. Törvényhozóinknak sikerült öklömnyi, illetve törvénnyi rést eszközölniük a tömegellenállás által fékezett ellenkezés falán. Az új törvény — félig jogosan, félig nem — anyagi áldozatvállalást vár el tőlünk, amelynek mi fogfájósan teszünk eleget, de idejében kellett volna erre gondolnunk, mert a fogfájást megelőzni jobb, annál is inkább, mert az iskolai fogorvosi rendelők már alig működnek, fájdalomcsillapítóra meg a kormány helytelen gazdaságpolitikája, korlátolt anyagi helyzete — amelybe maga vezette az országot — miatt alig van pénz és lehetőség.
A sok megkésett fogászati beavatkozás elmaradása után viszont ordíthatunk, mint a Háromszéken krumplin nevelt és aztán galád módon levágott disznók, amelyek esetében nem alkalmazzák a kötelező kábítás fájdalommentes módszerét. Ráadásul a disznóknak a jövőben le kell mondaniuk a burgonyaevésről, mert a krumplitermesztés jogi surranói egyre inkább ellehetetlenítik a pityókatermesztést, melynek egyetlen pozitív hozadéka, hogy csökkenni fog a kolorádóbogarak mennyisége is. Sajnos — úgy néz ki —, hogy mindezek miatt továbbra is visítva múlnak ki a krumplitermesztők és a disznók, pedig elméletileg lehetne kábítani őket, de a burgonyatermesztőkre már nem hat a kormány könnyelmű ígérgetéseinek könnyű mámort okozó mákonya, a disznók kábításának meg nem adottak technikai lehetőségei, mert nincs elég kábító szerszám, és Háromszéken egyetlen nap, egyetlen településen negyven-ötven disznóvágásra is sor kerülhet, míg ezek kábítását egyetlenegy állatorvos nem tudja elvégezni.
A disznó "kivégzése" az európai normák szerint úgy történik, hogy elkábítják az állat szeme fölött két centivel a homloka közepére irányított kábító lövedékkel vagy elektronarkózissal az állat két szeme és füle közé helyezett elektródával.
De ha erre nincs lehetőség, akkor viszont az is lehetséges, hogy a disznó orrára, a szeme elé szemüveget teszünk, amelynek szárait a füle mögé akasztjuk, a csülkei közé adjuk a Háromszék valamelyik, vezércikkemet tartalmazó számát, hadd olvasson belőle. Néhány mondat elolvasásától a cseka teljesen elkábul, de ha nem szédülne el eleget az első olvasattól, akkor olvastassuk újra vele, és ha kábultan nem követ el harakirit, vagy nem szúrja magát tökön, akkor csendesen szíven lehet szúrni. A meglepetéstől nem fog szóhoz, illetve visításhoz jutni. Ha viszont a sertés analfabéta, és így nem tud olvasni, akkor részleteket kell felolvasni ezekből az írásokból, és a hatás ebben az esetben sem marad el. A disznó úgy elkábul, hogy bármit el lehet követni vele, mert fogalma sem lesz arról, miről van szó.