Míg Magyarország a termőföldvásárlás moratóriumának meghosszabbításáért küzd, Románia és Bulgária esetében a moratórium 2014-ig való meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság, Csehországban jövőre már a külföldiek is szabadon vásárolhatnak termőföldet. Ennyire eltérő a volt szocialista tábor országainak helyzete, vagy politikai megfontolásokról van szó?
A cseh kormány tavaly november végén úgy döntött: lehetővé teszi, hogy a külföldi állampolgárok is vásárolhassanak termőföldet, és nem kéri az EU-csatlakozással életbe léptetett moratórium meghosszabbítását. Ivan Fuksa mezőgazdasági miniszter kijelentette: ,,Azok a külföldiek, akik termőföldet akartak vásárolni, már kihasználták az eddigi szabályozás lehetőségeit, és amit akartak, megvettek." Prága már évekkel korábban engedélyezte a csehországi székhelyű (akár külföldi tulajdonban lévő) társaságoknak is a termőföldvásárlást. Az egyes régiókban 1—10 százalék között mozog a külföldiek kezében lévő termőföldek aránya. ,,Csehország liberálisabb felfogást képvisel: az iparra és szolgáltatásra koncentráló, élelmiszerimportra szoruló cseheknek kevésbé fontos a mezőgazdaság" — vélekedett a Heti Válasz hetilapban Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő.
A moratóriumot azonban csak korlátozásokkal oldják fel: aki állami földön gazdálkodik, eladáskor előnyt élvez. A külföldi földvásárlónak előírják, hogy legalább 36 hónapig aktív mezőgazdasági célokra kell majd használnia a birtokát. ,,Az a célunk, hogy megelőzzük a földspekulációt" — jelentette ki Petr Nečas miniszterelnök. Ezt szolgálhatta a fokozatos nyitás is, amely alatt a tőkeerős gazdálkodóréteg felkészülhetett a teljes liberalizációra.
A már rég iparosodott, hegyes-völgyes, gyengébb minőségű termőfölddel rendelkező Csehországban kisebb jelentősége van a mezőgazdaságnak, mint a volt szocialista országokban. A cseh agrárminisztérium hangsúlyozza, hogy ma már nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem a szociális és környezetvédelmi feladatok is fontos szerepet játszanak a gazdálkodás támogatásában.
Magyarországon viszont nemzeti ügy a földtulajdonlás: a magyar kormány szándéka, hogy a moratórium májusi lejárta után is meghosszabbítsa a külföldiek földtulajdonszerzésének tilalmát. Az unió soros elnöke Magyarország lesz, s kérdés, fellép-e valamilyen politikai vagy kommunikációs zavar az eltérő érdekek egyszerre történő képviselete miatt. Bár továbbra is egyértelmű kormányzati szándék áll a moratórium meghosszabbítása mögött, az agráriumban sem mindenki ért ezzel egyet. Annál is inkább, mivel már a mezőgazdaság is piaci viszonyok között működik, miközben a legalapvetőbb termelőeszközt, a termőföldet egy gazdasági társaság nem veheti meg. A Bruxinfo szerint a magyar kormányzati törekvéseket siker koronázhatja: a bizottság minden bizonnyal elfogadja a magyar kérelmet, amivel 2014-ig az ország megkapja a jelen állás szerinti utolsó haladékot a piacnyitásra.
(a hetivalasz.hu nyomán)
A cseh mezőgazdaság számokban
A cseh termőföldek 7 százaléka van állami tulajdonban. Az összes földterület 39 százaléka szántóföld. A cseh mezőgazdaság a GDP mindössze 2,6 százalékát állítja elő, és a munkaerő 3,6 százalékát foglalkoztatja, míg Magyarországon a nemzeti össztermék 3,4 százalékát adja, és a munkaerő 5 százalékát foglalkoztatja.
