Új kötettel gazdagodott a Polis Könyvkiadó Bánffy Miklós-életműsorozata. Az évek során kiadták főművét, az Erdélyi történet című trilógiát (Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol), az összegyűjtött elbeszéléseket, s külön kötetben a Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléját, két, másodszor bővített kiadásban az Emlékeimből-t s a Huszonöt évet, gyönyörű albumban Politikusportrék címmel a karikatúráit, Ének az életből címmel lánya, Bánffy Katalin emlékezéseit, és Bánffy Miklós estéje címmel lányával 1944 és 1949 között folytatott levelezését.
Most pedig itt vannak az összes drámák*. Az eddig ismertek, A nagyúr, a Maskara, a Martinovics vagy Az ostoba Li mellett a kötet közli Bánffy két, élete alkonyán íródott, eddig közöletlen drámáját is. (A béke angyalát 1947-ben, az Íme, az embert 1948-ban írta...)
Lassan hozzáférhetővé válik Bánffy életműve, amiért föltétlenül dicséret illeti a Polis Könyvkiadót. Különben még a tanulmányok vannak hátra, érdemes megjegyezni, hogy tudunk egy Tarló című könyvéről is, amelyet az Edélyi Szépmíves Céh adott volna ki 1944-ben, de a háború miatt a kötet már nem készülhetett el...
S most a drámákról. Bánffy írói pályáját egy különös darabbal, a Naplegendával kezdte, 1906-ban. Írói álnevén, Kisbán Miklósként jegyezte. A dráma élénk visszhangot keltett, Ady Endre is lelkesen üdvözölte. Érdemes idézni egy fragmentumot, hiszen előrejelzi mindazt, amivel Bánffy íróként szembekerült. ,,Nekünk például dupla öröm ez a könyv. (...) Íme, egy előkelő magyar amatőr, aki csakugyan előkelő. Eötvös, Kemény s néhányak, régiek óta az úgynevezett előkelők nem kényeztettek el bennünket. Szinte megdöbbentő ennek a 7—9—11 ágú koronás osztálynak lelki elzüllése. (Közbevetőlegesen erről szól majd az Erdélyi történet is — B. L.) Ez az intellektuális és kulturális süllyedés szinte páratlan. Fizikai romlása régi már ennek osztálynak. Most robogva indul meg a politikai..." És konkrétan az induló íróról: ,,Kisbán Miklós több, mint literary gentleman. Európai ízlésű, elmélyedt, finom lelkű ember. Sokat olvasott, és hasznosan. A Naplegenda Ibsen Peer Gyntjére emlékeztet. És ez csupán dicséret."
Fél évtizedet kell várni az író újabb drámájára. A nagyúr Attiláról szól, 1912-ben mutatták be a Nemzeti Színházban zajos sikerrel és Kolozsvárott is 1943-ban a Nemzeti Színházban. Drámái közül a Maskara komédiát és a Martinovics drámát is többször bemutatták, s nagy sikere volt Kolozsváron 1946-ban Az ostoba Li című szatírának is. Az utóbbi évtizedekben a magyar színházak mintha megfeledkeztek volna Bánffy drámáiról. Hátha ez a könyv ismét rájuk irányítja a figyelmet.
*Bánffy Miklós összes drámái. Polis, 2009. Szólni kell még a könyvek kiállításáról is. A gyönyörű borítókon a bonchidai kastély egykori szoborgalériájának különös alakjai láthatók.
