Nem ismerjük azt a helyet, ahonnan a berecki bíró hordatta magának a savanyúvizet, de annyi bizonyos, hogy Mátyás király korában, mert őt kínálta borvízzel a bíró, borvízkútja csak Polyánnak volt, ehhez kapcsolódik az esemény grafikai megjelenítése is. ,,Nekünk két hatalmas kincset adott az Úr — jegyezte meg egy szentkereszti idős ember —, a borvizet, ami nélkül nem lehetünk, templomunk kőoltárát, mert az ott elhangzó ima tartott össze minket mindenkor: pestis, háborúk, aszály, árvíz és földrengések idején is. Én most is összetartó Polyánnak nevezném a falut."
Szent László fakasztotta
Olyan állandó a hőmérséklete a polyáni borvízforrásnak, hogy biztosan állíthatjuk: mélyről, nagyon mélyről jut a felszínre. ,,Ember nem tudhatta felhozni ezt a vizet a Perkő-farka kősziklájából — mondták a polyáni fiatalok —, ejsze Szent László kellett, hogy belécsapjon a kőbe bárdjával, mert róla mondják, hogy vizet tudott fakasztani a kősziklából is." Valamikor szekerekkel szállították, és széles körben használta a vidék. Vénusz és Székely-forrás néven került kereskedelmi forgalomba, még a parafadugós ántivilágban, s eljutott messzebb vidékekre is.
Ennek a falunak mindig volt borvize, nagyon megszokta már a nép. Ha valamiért a régi töltődénél nem folyt, aki nagyon kívánta, meríthetett a környékbeli kutakból. Hát nem Isten áldása, hogy itt, mifelénk borvíz forr az udvari kutakban, a Fekete család udvarán, Opra Gyárfáséknál is? — jegyeztük a fiatalok szavait. Azt is elmondták, hogy ,,sokáig kínlódott a töltő a változás után, mint a káposzta hús nélkül, de most egy helybeli magánvállalkozó bátorságot vett, megvásárolta, s alig várja a nép, hogy ismét meginduljon".
A Mikóújfaluban tartott borvízkóstolón a polyániak is ott voltak, az egykori vízelemzésekből az is kiderült, hogy megyénk kalciumban leggazdagabb ásványvize az övék, s mint ilyen, valóságos gyógyvíznek számít.
Domokos Árpád vállalkozó, a helyi tanács tagja: Ma már nem lehet a múlt technikája szerint újrakezdeni a borvízpalackozást. Olyan tervezetet rendeltem a palackozó számára, mely minden uniós előírásnak megfelel. Szerintem nem szabad ezt a kincset kihasználatlanul hagyni. Azért vállaltam fel. A mai gazdasági helyzetben egy ilyen vállalkozás megteremtéséhez pénzre és türelemre van szükség.
Kézdiszentkereszt községhez tartozik a szomszédos Bélafalva is. Hevenyében összeszámoltuk, hogy pillanatnyilag is nagyon gyenge a község gazdasági ereje, s a fiatalabb helybeliek az egyre növekvő munkanélküliség miatt aggódnak. ,,Ha annyit fejlődik gazdasági szempontból ez a község, mint az eltelt tizenhét esztendő alatt, akkor vehetjük kezünkbe a vándorbotot, vagy bele kell nyugodnunk abba, hogy a földművelésből kell megélni. Ez pedig uniós körülmények között nem lesz könnyű dolog." A községben egy gatter, egy fafeldolgozó üzem, egy gépekkel rendelkező farm és két autójavító műhely billenti enyhén, de jó felé a gazdasági erő mérlegét. Ide tartozik a hagyományos kőfaragás is, amit jelenleg a Papp és a Fekete család művel hozzáértéssel és művészi érzékkel.
Csökkenő népszaporulat
S mert arról volt szó, hogy a mindennapi élethez sok lelkierőre, kitartásra, türelemre van szükség, bekopogtattunk t. Vatány Gábor helybeli plébánoshoz. Évtizedénél több, hogy rá hárul az a nemes feladat, hogy a legnehezebb időkben is művelje híveinek lelkivilágát ott, a régi ornamentikával díszített kőoltár mellett. Kézdiszentkereszten elenyésző a protestáns vallásúak száma.
— Milyen az egyház népességi mutatója? — kérdeztük.
— Sajnos, a materben csökkenő a népszaporulat. Tavaly a születések száma egyenlő volt az elhalálozásokéval. Az idén kilenc gyereket kereszteltem, tizennégy hívemet kísértem ki a temetőbe. A bélafalvi filiában, ahol 430 lelket pásztorolok, ebben az évben stabilizálódott a helyzet: nyolc keresztelő és nyolc temetés. Eddig minden évben javíttatni tudtuk ingatlanjainkat, idén is van ilyen jellegű munkánk. Reméljük, hogy Isten segedelmével a végére érünk. Ami nyugtalanít: sem itt, sem Bélafalván nem sikerült még visszakapnunk maradék nélkül egyházi földbirtokainkat. Ha betakarodik a mező, megkezdjük az őszi szentségimádásokat, Czika László kántorunk gondoskodik egyházi kórusunk szervezéséről, vezetéséről.
Ahol a legtöbb a derű
— Biztató-e a tanulólétszám ebben az iskolában? — kérdeztük Gábor Judit tanítónőt, aki elmondta, az elmúlt években oly mértékben csökkent a létszám, hogy veszélyeztette volna az osztályok létét. Negyedikbe jelenleg is 24 tanuló jár, a többi osztályba tizenöt-húszan, óvodai csoport is három van. Megtudtuk, hogy még mindig élő a kapcsolat az iskola svédországi ,,nagybácsijával", jótevőjével, Mister Fixszel, ahogyan a gyermekek nevezik. Ő az iskola mikulás bácsija, s nem telik el év, hogy ajándékaival meg ne látogatná a polyáni nebulókat. Itt járt a nyáron is, remélik, hogy lombhullásra ismét megjelenik.
A szüneten a IV. osztályos Szalló Erzsikét, az iskola csalogányát, több vetélkedő nyertesét is megtaláltuk.
A megtartó föld és a vadak
A mező szárazság okozta gondjai mellett a vadak pusztítása miatt is aggódnak, főleg a bélafalvi területeken, ahol a vaddisznók garázdálkodnak. S mert tarthatatlan a helyzet, várják az új vadászati törvény előírásait. A polyániak még ennyi terményre sem számítottak. Ottjártunkkor javában szedték a krumplit: számításunkon felüli a hozam — mondták. Sajnos, az önkormányzatnak nem sikerült teljes mértékben megoldania a legeltetéssel járó nehézségeket: számos kisebb juhsereg legel naponta, közülük kettőnek nincsen engedélye, veszélyeztetik a mezei terményeket, ezért aggódnak a termelők. Az önkormányzatnak meg kellett büntetnie őket.
Egy pirinyó múlt
Messziről is látni Szentkereszt felett a Laub-féle kőbányát. Számos faragott emléke került innen ki a Szentföldnek, Háromszéknek. A temetőben Laub Ede (1889—1942) jeles kőfaragó, szobrász és restaurátor síremlékét kerestük. Részt vett a budapesti Országház és a kassai dóm restaurálásában. Ott találkoztunk a nyolcvanon túli Szallóné Laub Erzsébettel, a Laub família utolsó leszármazottjával, aki emlékeit osztotta meg velünk.
Őszi mérleg
— Készítsen rövid őszi mérleget ― kértük Jakab Edit polgármestertől, aki többek között elmondta, hogy munkás ősz elé néznek, mert másfél milliárd régi lejt kaptak, épületet vásároltak óvoda számára, azt bővítik és korszerűsítik, miután a régi épületet visszaszolgáltatták az egyháznak. Kétszer ennyi a munkálat értéke, de ebben az évben el kell készülnie.
— Elvégeztük a kultúrotthonok felújítását ― folyatta a polgármester. ― S mert Esztelnek Kurtapatakkal önállósult, héttagú tanácsunk van, együttműködésünk jó. A Bélafalva és Alsóesztelnek közötti útszakasz teljes feljavítása következik. A tervezet elkészült. Most áll befejezés előtt az egészségügyi központ székhelye, egy hárommilliárd régi lejes munkálat. Meg akarjuk vásárolni a sportegyesület öltözője alatti területet, hogy beruházhassunk, mert élénk és sikeres nálunk a sporttevékenység. Volt gondunk az utak javításával, vettünk egy grédert, hogy könnyebb legyen a jövőben a munka, rendben lehessen tartani az utcákat és a mezei utakat. Nem sikerült eddig korszerűsíteni a helyi tanács épületének belső részét. Legközelebbi tervünk a községközpont közművesítésének kiépítése. Végre sikeres pályázat alapján szabályozzák az Esztelnek patakát, mert áradásai tetemes polyáni területen pusztítottak. Rendbe tettük az autóbusz-megállót, gyarapodik az új gyermekpark. Bélafalván felújítottuk a tizenöt tonnás mérleget, mérlegházat és az iskola udvarán lévő ingatlant az egészségügyi rendelővel és a tanács fogadótermével. Most alakul testvértelepülési kapcsolatunk a magyarországi Pilisszentkereszttel. Szent István napján művészi műsorral léptünk fel náluk.
