Esztelnek nem a világ vége. Ferences zárdájának múltja, az ott működő tudós atyák emléke/hagyatéka messzire elvitte a település hírét. Egyházi és egyháztörténettel foglalkozó körökben szinte nincs olyan hely, ahol ne hallottak volna a letűnt rezsim meghurcolt mártírjáról, páter Benedek Fidél történetíró genealógusról, akinek neve is a hűségre int, de gyakran keresünk olyan szentföldi adatokat, melyeket csak Aba atya — P. Balázs Jenő — gépelt jegyzeteiben lehet megtalálni. Arról azonban, hogy milyen ennek a késéssel önállósult település és a hozzá tartozó Kurtapatak népének mindennapi élete, mi az, ami foglalkoztatja Esztelnek tanácsát, polgármesterét a településfejlesztésért folytatott megfeszített küzdelemben, keveset tudhat az olvasó, valamivel többecskét csak az egyszerű esztelneki polgár.
— Milyen volt az ön számára a lepergett 2010-es esztendő?
— Olyan felemás. Bizonyos tekintetben jobbat is hozott, de voltak gyengébb napjai. Parlamenti képviselőink segítségével sikerült 280 000 lejt lehívni a felső iskola bővítésére, hogy átköltöztethessük ide az alsó ciklus osztályait, amelyek külön épületben tanultak. Ez már régebbi elképzelésünk volt. Két épület fenntartása költségesebb. Az így felszabadult ingatlanban kapna helyet a leendő falumúzeumi gyűjtemény és egy-két szolgálati lakás. A munka a befejezés szakaszában, ebben az évben feltennénk a jelképes virágkoszorút. Megőrizzük a kibővített épület stílusát, mert Mende Valér fiatalon elhalt műépítész tervezte, de a zárda környezetében erre is érvényesek a műemléki szabályok. Bokor Tibor szenátorunk és Olosz Gergely képviselőnk lobbizott annak érdekében, hogy új székházunk költségeinek egy részét, amit annak idején nem tudtunk kifizetni, 2010-ben törleszthettük. Tartozások nélkül köszöntöttük az új esztendőt, tele tervekkel, elképzelésekkel. Nem tartom fontosnak, hogy felsoroljam a kisebb munkálatokat, azt viszont igen, hogy értékelem a falu lakosságának közmunkára mindig kész jóakaratát, és azt megköszönjem.
— Mit nem sikerült megvalósítani a tervekből?
— A 3.22-es infrastrukturális pályázatunkat, amely a főutak aszfaltozását és kulturális felszereléseket foglalt magában, első fordulóban nem fogadták el. Kivágták belőle az ivóvíz- és csatornarendszer megépítését, várólistára kerültünk, és reménykedünk, hogy a pénzalapok bővülni fognak. A kivágott közművesítési munkálatokat azonnal átcsoportosítottuk másfajta pályázatba. Így például a csatornarendszert a Környezetvédelmi Alapból, az ivóvizét pedig az infrastrukturális kormányprogram révén szeretnénk kiépíttetni. Utóbbinak elkészítettük a kivitelezési tervét is. Soron lenne idén a művelődési házunk felújítása és bővítése. Erre is van egy központi kiírás. Tervezzük a község és Kurtapatak központi részének rendezését, kiépítését, szépítését. A tömbház előtere igen alkalmasnak mutatkozik park körvonalazására.
— Milyen más távlati elképzelést dédelget még a falugazda?
— Van még egy szatellittelepülésünk fenn, a Kárpátok tetején: Gyertyános, a volt csángótelep. Az elképzelés arról szól, hogy mint leendő turisztikai övezetet kössük össze jól járható úttal Esztelnekkel. Ezzel a céllal községi úttá nyilváníttattuk a gyertyánosi utat, amely a Közbércen áthajlik a Kárpátok fő vízválasztó vonalán, és az európai hírességnek is beszámítható Ezeréves erdő közelében halad el. Az övezet vendégforgalmi értékesítése külön téma.
— Esztelnek vidéke kiválóan alkalmas az üdülő- és gyógyturizmusra, nemkülönben a gyalogos idegenforgalomra.
— A megyei tanáccsal közösen van elképzelésünk a Veresvízi láp övezetének gondozására/rendezésére a Natura 2000 programban. Ez is egy álomszép terület, ritka növényeivel, fenn, a Kárpátok északi gerince mögött, a Nagy Sándor-csúcs lábánál, alhavasi környezetben. Ugyancsak közös pályázatot nyújtunk be a láp területének védelmére, a hely értékeit bemutató ház felépítésére.
Azt már csak kiegészítésként említettük meg a polgármesternek, hogy Esztelnek az a helye Felső-Háromszéknek, ahol felszínközelben vannak azok a törésvonalak, amelyek mentén az egykori téesz feketeribizli-ültetvényének területén igen erős szén-dioxid jut a felszínre, és bizonyára az altalaj olyan mennyiségű savanyúvizet is tartalmaz, ami alapja lehet a távolabbi jövőben helyi érdekű vagy még jelentősebb gyógyfürdő és -kezelő létrehozásának. Egy ilyen egységre a más típusú kézdimartonosi fürdő mellett szüksége lesz Felső-Háromszék lakosságának.
