Kár lenne elengedni azokat a szálakat, amelyek kötésként összetartanak bennünket, székelyeket az anyaországgal. Nagylak, Battonya, Ártánd és a többiek... Érzéseink, vonzódásaink, népdalaink, baráti kapcsolataink szabadon szárnyalnak át az Arad és Várad után kitárulkozó végeláthatatlan rónaság, Pannónia irányába.
Békéssel, a Viharsarokkal mindig szorosabbak voltak kapcsolataink, s szinte megszámlálhatatlan a háromszéki községek békési testvértelepülése. Csorvás Uzonnal, Nagyszénás Illyefalvával, Pusztaföldvár Datkkal, Szarvas Baróttal tartja a kapcsolatot.
Gyulán
nagyon otthon éreztem magam. Zöld üvegből ittuk a sört a vízügyi hivatal mérnökeivel a Bodoki utcai sörözőben, mert van ott Bodoki-major, és igen, végigsétáltunk a Bodoky utcán, a Körösön átívelő hídfő-épületben pedig működik a Bodoky Kávéműhely. Igen, Bodok. A 18. század végén ugyanis itt telepedtek le a bodoki Henter fiúk, akiket vízrendészeti diplomával rendelkező mérnökökként Gyulára, Békés megye akkori székhelyére neveztek ki, hadd villogtassák tudásukat a Körösök szabályozásának tudományában, amelyek magas vízállás alkalmával elképzelhetetlen bajt, pánikot és károkat okoztak a térségnek.
Nos, az egykori bodoki fazakalók utódai, a bodoki Henterek jelesre vizsgáztak, munkásságukat elismerés övezte, olajportréjukat ott látni a gyulai Vízügyi Hivatal irodájának falán, a gyulai temetőben levő síremlékükre pedig elhelyeztük a szülőföld késői emlékezőinek virágkoszorúit. Goda Péter vízügyi mérnök, kiváló turisztikai szakíró és tájismerő segítségével meglátogattuk a Vízügyi Múzeumot, melyet egy régi szivattyúházban rendeztek be. Ilyen is van! Ezek után már nem kérdi az olvasó, hogy miért viseli Henter Károly nevét a bodoki általános iskola.
Boldog Apor Vilmos szobra Gyulán
Azt már csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy fiatalon volt plébánosa a városnak, és itt szentelték püspökké a torjai Aporok megdicsőült sarját, a később boldoggá avatott püspök Apor Vilmost. Egész alakos bronzszobra ott áll a Nádi Boldogasszony-plébániatemplom előtt. Bocskay Vince szovátai szobrászművész kiváló alkotása 1998-ból. A vértanúhalált halt altorjai báró Apor Vilmos püspököt János Pál pápa avatta boldoggá 1997-ben.
Sorrendben a szomszédos Békéscsaba következne, de Bodok és a bodoki Fodor család kapcsán előbb
Mezőtúrra
kalauzolnám az olvasót. Szülőfalum és gyermekkorom felejthetetlen helyszínének, Árkosnak a testvértelepülése. Számtalan meghívásuknak nem tudtam eleget tenni, így a túri vásár is még elérhetetlen álom számomra. A bodoki Fodor família egy ága Mezőtúra származott, s még genealógiai feladat számomra, hogy miképp. Annyi azonban biztos, a túriak büszkék a háromszéki székely ivadékokra, Bodoki Fodor Zoltánra és Bodoki Fodor Zsoltra, ugyanis ők a szerzői a Mezőtúr város története (896—1944) című munkának, mely Mezőtúron jelent meg 1978-ban. Ezt megelőzően feldolgozták a város történetéhez kapcsolódó oklevéltárat is.
Benkő Gyula-emléktábla Árkoson
Mezőtúr jeles, természettudományt oktató tanára volt Benkő Gyula (1888—1958), aki Kovásznán született, külföldön tanult, nevét viseli a város környezetvédelmi központja. A mezőtúri önkormányzat és közületek, mert a tudós-pedagógus az árkosi Benkő család sarja volt, emléktáblát állíttattak neki Árkoson 2008-ban. Az emléktábla fémplakettje Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrász és éremművész munkája.
Mezőtúr Dózsa-szobra
De ezzel még nincs vége a mezőtúri meglepetéseknek. Öröm volt számomra, amikor az erdővidéki Bodos jeles szülöttének, a geológus, majd pomológus Budai József (1851—1939) életpályáját kutatva kiderült, hogy a Budai Domokos almafajtánk kikísérletezője a millenniumi évforduló előtt néhány évig Mezőtúron is tanárkodott.
Az is köt minket ehhez az alföldi városhoz, hogy itt valóságos Dózsa-kultusz él. Ebben a városban fordult Dózsa serege a nemesség ellen, itt áll Márton László (1925—2008) monumentális Dózsa-szobra is (1975).
Békéscsaba
sem maradhat ki azon települések közül, amelyeknek régi és új szálai összekötnek. Évekkel ezelőtt itt kerestem Szentkatolnai Bálint Benedek (1866—1920) iparművészünk és jeles könyvillusztrátorunk nyomait, sírjelét. Emlékét az a család őrzi, mely lakóházát örökölte a gyermektelenül elhalt művésznek, benne a volt tulajdonos sok-sok emlékével, képekkel, bútoraival. Felkerestük a város múzeumát is, ahol Bálint Benedek jó adag rajzát, vázlatát őrzik. Tudtunkkal külön kiadványt, tanulmányt nem jelentetett meg róla a helybeli Munkácsy Mihály Múzeum.
A Bálint házaspár sírja a békéscsabai Bogárházi temetőben
A Gyula felé tartó műút melletti, ma már részben lezárt evangélikus Bogárházi temetőben (Bajza utca) megtaláltuk Bálint Benedek és felesége, Kézdivásárhelyi Nagy Karolina (1849—1925) nyugvóhelyét. A gondozatlannak tűnő síron elhelyeztük a szülőföld késői virágait. Jó hír volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy 2006-ban a Magyar Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság ezt a sírt (II. tábla, 2. sor, 32. sír) a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította. A mellékelt fényképfelvétellel a békéscsabai Béres István nyugalmazott földrajz szakos tanár barátom és felesége, Balassa Zsuzsa örvendeztetett meg.
Kőszegi Barta Kálmán békéscsabai orvos-íróval csak telefonon értekezhettünk, hogy megszerezzük kiváló családtörténeti munkáját, mely A sepsiszentgyörgyi Nagy nemzetség története címmel jelent meg 2000-ben. A szerző olyan személyekről közöl felbecsülhetetlen adatokat, akik Háromszéken éltek, majd kirajzottak a Kárpát-medencébe. Értékes adatai a kötet megjelenésének évében egy 92 éves asszony szekrényéből kerültek napvilágra amolyan genealógiai kútfő gyanánt.
Nem felejthetjük azt sem, hogy a békéscsabai Kolbászklub Egyesület versenyzőivel, barátainkkal, Uhrin Zoliékkal évente itthon szorítunk kezet, és a vetélkedő után együtt csodáljuk meg Háromszék és a környék turisztikai nevezetességeit.
Biharban és a Nyírségben járva is a kötődéseket kerestük.
Debrecenben
például N. Bartha Károly (1886—1956) tanár és néprajzkutató emlékét, aki egy ideig a Sepsiszentgyörgyi Tanítóképző igazgatója volt, majd pedig a néprajz első debreceni magántanára. Lelkileg nagyon kötődött a nagyborosnyói nemes Bartha famíliához, édesanyja zoltáni Czirjék leány volt. A neve előtti N betű Nagyborosnyóit jelent, amolyan nemesi előnév. Nevét felvette a nagyborosnyói iskola, épületének homlokfalán emléktábla látható.
A nyírségi
Nagykállóban
ringatták bölcsőjét Korányi Frigyes (1828—1913) professzornak, az MTA levelező tagjának. Itt áll szülőháza is, amelyben emlékszobát rendeztek be, nevét viseli a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem szakkollégiuma. De mi köze is lehetett őneki a mi vidékünkhöz és főleg Erdővidékhez?
Korányi Frigyes
Bárói családból származott, és a sors úgy hozta, hogy leányát, Korányi Malvint az olaszteleki báró Daniel család "jogtudora", a később országgyűlési képviselő báró Daniel Gábor vette feleségül. Csodálkoztunk, amikor Erdővidék ásványvízforrásai múltjának kutatásával foglalkoztunk, hogy ezekről a gyógyvizekről készültek a legrégebbi és legrészletesebb kémiai analízisek. Érthető: Korányi Frigyes, aki nyaranta leutazott Olasztelekre, próbákat gyűjtött a forrásokból — jelesen például az azóta már felhagyott híres Mária-forrásból —, és "vegybontatta" a magyar fővárosban. Az ő nevét viseli az Országos Korányi Tébécé- és Pulmonológiai Intézet, s emlegetjük itthon, amikor gyógyvíz- és tudománytörténeti témákról kerül szó.