Békéssel, a Viharsarokkal mindig szorosabbak voltak kapcsolataink, s szinte megszámlálhatatlan a háromszéki községek békési testvértelepülése. Csorvás Uzonnal, Nagy­szénás Illyefalvával, Pusztaföldvár Datkkal, Szarvas Baróttal tartja a kapcsolatot.

Gyulán
nagyon otthon éreztem magam. Zöld üvegből ittuk a sört a vízügyi hivatal mérnökeivel a Bodoki utcai sörözőben, mert van ott Bodoki-major, és igen, végigsétáltunk a Bodoky utcán, a Körösön átívelő hídfő-épületben pedig működik a Bodoky Kávé­műhely. Igen, Bodok. A 18. század végén ugyanis itt telepedtek le a bodoki Henter fiúk, akiket vízrendészeti diplomával rendelkező mérnökökként Gyulára, Békés megye akkori székhelyére neveztek ki, hadd villogtassák tudásukat a Körösök szabályozásának tudományában, amelyek magas vízállás alkalmával elképzelhetetlen bajt, pánikot és károkat okoztak a térségnek.
Nos, az egykori bodoki fazakalók utódai, a bodoki Henterek jelesre vizsgáztak, munkásságukat elismerés övezte, olajportréjukat ott látni a gyulai Vízügyi Hivatal irodájának falán, a gyulai temetőben levő síremlékükre pedig elhelyeztük a szülőföld késői emlékezőinek virágkoszorúit. Goda Péter vízügyi mérnök, kiváló turisztikai szakíró és tájismerő segítségével meglátogattuk a Vízügyi Múzeumot, melyet egy régi szivattyúházban rendeztek be. Ilyen is van! Ezek után már nem kérdi az olvasó, hogy miért viseli Henter Károly nevét a bodoki általános iskola.

Boldog Apor Vilmos szobra Gyulán

Azt már csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy fiatalon volt plébánosa a városnak, és itt szentelték püspökké a torjai Aporok megdicsőült sarját, a később boldoggá avatott püspök Apor Vilmost. Egész alakos bronzszobra ott áll a Nádi Boldogasszony-plébániatemp­lom előtt. Bocskay Vince szovátai szobrászművész kiváló alkotása 1998-ból. A vértanúhalált halt altorjai báró Apor Vilmos püspököt János Pál pápa avatta boldoggá 1997-ben.
Sorrendben a szomszédos Békés­csaba következne, de Bodok és a bodoki Fodor család kapcsán előbb
Mezőtúrra
kalauzolnám az olvasót. Szülőfa­lum és gyermekkorom felejthetetlen helyszínének, Árkosnak a testvértelepülése. Számtalan meghívásuknak nem tudtam eleget tenni, így a túri vásár is még elérhetetlen álom számomra. A bodoki Fodor família egy ága Mezőtúra származott, s még genealógiai feladat számomra, hogy miképp. Annyi azonban biztos, a túriak büszkék a háromszéki székely ivadékokra, Bodoki Fodor Zoltánra és Bodoki Fodor Zsoltra, ugyanis ők a szerzői a Mezőtúr város története (896—1944) című munkának, mely Mezőtúron jelent meg 1978-ban. Ezt megelőzően feldolgozták a város történetéhez kapcsolódó oklevéltárat is.

Benkő Gyula-emléktábla Árkoson

Mezőtúr jeles, természettudományt oktató tanára volt Benkő Gyula (1888—1958), aki Kovász­nán született, külföldön tanult, nevét viseli a város környezetvédelmi központja. A mezőtúri önkormányzat és közületek, mert a tudós-pedagógus az árkosi Benkő család sarja volt, emléktáblát állíttattak neki Árkoson 2008-ban. Az emléktábla fémplakettje Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrász és éremművész munkája.

Mezőtúr Dózsa-szobra

De ezzel még nincs vége a mezőtúri meglepetéseknek. Öröm volt számomra, amikor az erdővidéki Bodos jeles szülöttének, a geológus, majd pomológus Budai József (1851—1939) életpályáját kutatva kiderült, hogy a Budai Domokos almafajtánk kikísérletezője a millenniumi évforduló előtt néhány évig Mezőtúron is tanárkodott.
Az is köt minket ehhez az alföldi városhoz, hogy itt valóságos Dózsa-kultusz él. Ebben a városban fordult Dózsa serege a nemesség ellen, itt áll Márton László (1925—2008) monumentális Dózsa-szobra is (1975).
Békéscsaba
sem maradhat ki azon települések közül, amelyeknek régi és új szálai összekötnek. Évekkel ezelőtt itt kerestem Szentkatolnai Bálint Be­nedek (1866—1920) iparművészünk és jeles könyvillusztrátorunk nyomait, sírjelét. Emlékét az a család őrzi, mely lakóházát örökölte a gyermektelenül elhalt művésznek, benne a volt tulajdonos sok-sok emlékével, képekkel, bútoraival. Fel­kerestük a város múzeumát is, ahol Bálint Benedek jó adag rajzát, vázlatát őrzik. Tudtunkkal külön kiadványt, tanulmányt nem jelentetett meg róla a helybeli Munkácsy Mihály Múzeum.

A Bálint házaspár sírja a békéscsabai Bogárházi temetőben

A Gyula felé tartó műút melletti, ma már részben lezárt evangélikus Bo­gárházi temetőben (Bajza utca) meg­találtuk Bálint Benedek és felesége, Kézdivásárhelyi Nagy Karolina (1849—1925) nyugvóhelyét. A gondozatlannak tűnő síron elhelyeztük a szülőföld késői virágait. Jó hír volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy 2006-ban a Magyar Nemzeti Em­lékhely és Kegyeleti Bizottság ezt a sírt (II. tábla, 2. sor, 32. sír) a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította. A mellékelt fényképfelvétellel a békéscsabai Béres István nyugalmazott földrajz szakos tanár barátom és felesége, Balassa Zsuzsa örvendeztetett meg.
Kőszegi Barta Kálmán békéscsabai orvos-íróval csak telefonon értekezhettünk, hogy megszerezzük kiváló családtörténeti munkáját, mely A sepsiszentgyörgyi Nagy nemzetség története címmel jelent meg 2000-ben. A szerző olyan személyekről közöl felbecsülhetetlen adatokat, akik Háromszéken éltek, majd kirajzottak a Kárpát-medencébe. Értékes adatai a kötet megjelenésének évében egy 92 éves asszony szekrényéből kerültek napvilágra amolyan genealógiai kútfő gyanánt.
Nem felejthetjük azt sem, hogy a békéscsabai Kolbászklub Egyesület versenyzőivel, barátainkkal, Uhrin Zoliékkal évente itthon szorítunk kezet, és a vetélkedő után együtt csodáljuk meg Háromszék és a környék turisztikai nevezetességeit.
Biharban és a Nyírségben járva is a kötődéseket kerestük.
Debrecenben
például N. Bartha Károly (1886—1956) tanár és néprajzkutató emlékét, aki egy ideig a Sepsiszentgyörgyi Tanítóképző igazgatója volt, majd pedig a néprajz első debreceni magántanára. Lelkileg nagyon kötődött a nagyborosnyói nemes Bartha famíliához, édesanyja zoltáni Czirjék leány volt. A neve előtti N betű Nagy­borosnyóit jelent, amolyan nemesi előnév. Nevét felvette a nagyborosnyói iskola, épületének homlokfalán emléktábla látható.
A nyírségi
Nagykállóban
ringatták bölcsőjét Korányi Frigyes (1828—1913) professzornak, az MTA levelező tagjának. Itt áll szülőháza is, amelyben emlékszobát rendeztek be, nevét viseli a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egye­tem szakkollégiuma. De mi köze is lehetett őneki a mi vidékünkhöz és főleg Erdővi­dékhez?

Korányi Frigyes

Bárói családból származott, és a sors úgy hozta, hogy leányát, Korányi Malvint az olaszteleki báró Daniel család "jogtudora", a később országgyűlési képviselő báró Daniel Gábor vette feleségül. Csodál­koztunk, amikor Erdővidék ásványvízforrásai múltjának kutatásával foglalkoztunk, hogy ezekről a gyógyvizekről készültek a legrégebbi és legrészletesebb kémiai analízisek. Érthető: Korányi Frigyes, aki nyaranta leutazott Olasz­telekre, próbákat gyűjtött a forrásokból — jelesen például az azóta már felhagyott híres Mária-forrásból —, és "vegybontatta" a magyar fővárosban. Az ő nevét viseli az Országos Korányi Tébécé- és Pulmonológiai Intézet, s emlegetjük itthon, amikor gyógyvíz- és tudománytörténeti témákról kerül szó.