Bizakodó hangnemben ért véget a 41. davosi Világgazdasági Fórum, a találkozó elnökei ugyanis növekvő világgazdaságra, ám fokozott változékonyságra számítanak.
A Közös normák az új realitásokhoz témájú idei találkozón több mint 1400 magas beosztású vállalati vezető és 35 állam- vagy kormányfő vett részt. A G20-csoport országaiból 19 képviseltette magát legalább miniszteri szinten. Az ötnapos rendezvény egyperces néma felállással kezdődött a január 24-i moszkvai terrorista akció áldozataira emlékezve.
A fórum fő előadója, Dmitrij Medvegyev orosz államfő beszédében egyebek között azt javasolta, hogy a Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta csoport (BRIC) országainak valutáit vegyék be az SDR-be, azaz a Nemzetközi Valutaalap elszámolási egységébe. Az orosz államfő szerint az államosítás a legrosszabb válasz a gazdasági gondokra, és hangsúlyozta, hogy a következő három évben Oroszországban igen sok állami cég tulajdonrészét magánosítják több tízmilliárd dollár értékben.
Életüket és vérüket az euróért
A tanácskozás egyik központi témája az európai közös valuta jövője volt. Előbb Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke (képünkön), majd a francia és német pénzügyminiszterek is határozottan kiálltak az euró mellett. ,,Sohasem fordítunk hátat az eurónak. A közös valuta elvesztése olyan özönvízszerű hatásokkal járna, hogy nem is gondolhatunk ilyen eshetőségre" — fogalmazott Sarkozy. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint már nem éri újabb nagy sokk az euróövezetet, az euró a továbbiakban stabil marad. A térség levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurózóna egészét. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter is úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, a 17 tagállam pedig már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya. Egyben felszólította a pénzpiacokat, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére. A fórumon felszólaló Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a hosszabb távú inflációs kilátások miatt aggódóknak üzenve leszögezte: az euró az elmúlt évtizedben teljesítette azt, amit elvártak tőle, nevezetesen az árstabilitást.
Görögország miniszterelnöke, Jeórjiosz Papandreu egy kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki: nem az adósság, hanem a rossz kormányzás miatt alakult ki a görög válság, a kormány jelentős előrelépést tett már a nehézségek leküzdésére. Elismerte ugyanakkor, hogy a kötvénypiaci szereplők továbbra is bizalmatlanok a mediterrán országot illetően. ,,Eszközök kellenek, amelyekkel megnyugtathatjuk a kötvénypiacot" — fogalmazott a miniszterelnök.
Nyitott dohai forduló
A davosi találkozón nem született megállapodás arról, hogy júliusig lezáruljon a dohai forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalás. Ezt Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott jelentette be azután, hogy 23 ország kereskedelmi minisztere tárgyalt a kérdésről a Világgazdasági Fórum keretében. Ez kudarc Karel de Guchtra, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagjára nézvést, aki azt szorgalmazta, hogy júliusig zárják le a dohai fordulót. ,,De Gucht sokat dolgozott azért, hogy a davosi értekezleten megszülessen a megállapodás, megértem a miniszter erőfeszítéseit, de sajnos, azt kell közölnöm, hogy az ügyben nincs általános egyezség" — közölte az amerikai kereskedelmi megbízott.
John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese azt mondta: nagy kihívás, hogy az Egyesült Államoknak felére kell csökkentenie az államháztartási hiányt 2013-ra, miként azt a G20-ak tavaly júniusi torontói ülésén vállalta. A folyó pénzügyi évben ugyanis a költségvetés hiánya nemhogy csökken, inkább nő, igaz ugyanakkor, a nagyobb hiány a gazdaság nagyobb növekedését is eredményezi.
John Lipsky rámutatott arra is, hogy a fejlett ipari országok idénre várt 2,5 százalékos gazdaságnövekedése nem elegendő ahhoz, hogy érezhetően csökkentse a munkanélküliséget, a feltörekvő államok esetében várt 7 százalékos növekedés pedig már a túlfűtöttség kockázatát rejti magában.
