Nincs része Pannóniának, ahol ne járhatna-kelhetne otthonosan a háromszéki ember. Szeged és környéke sok szállal kötődik mihozzánk, híres egyetemének nem egy jeles székely volt professzora, orvostudósa. Petőfi szülőföldje, a Kiskunság, a költő élete nem lehet egész Székelykeresztúr és Fehéregyháza nélkül. Pest megye délkeleti szegletében Réty jeleseinek síremlékeit kerestük szorongva: vajon jutnak-e még valakinek eszébe?
Csongrádban is otthonosan járunk-kelünk.
Szegeden
a Gelei József (1885—1952) utcában sétálók közül, könnyen meglehet, hogy csak e sorok írója tudta: a névadó a város egyetemének igen jeles professzora volt. Árkoson ringatták bölcsőjét, a falu iskolája a nevét viseli, emléktáblája is az iskola homlokfalán áll.
Gelei József oldalági leszármazottjai ma is élnek Árkoson
Szeged és környéke volt Árkos és Kolozsvár után hőn szeretett második hazája. Nagyon szerette volna úgy otthon érezni magát, mint Árkoson Gejemezején vagy a Cserelőn, a Glória-forrásnál. Csak részben sikerült, sok más jeles székely személyiséggel együtt ő is Trianon száműzöttje volt.
Csongrád délnyugati sarkában,
Ásotthalomban
kálnoki Bedő Albert-emlékek, a nevét viselő erdészeti szakközépiskola és kollégium dokumentációs központja, a "magyar erdészet atyjának" mellszobra is itthonra emlékeztet. Itt is áll Bedő Sopronban látható Stróbl-mellszobrának másolata, akárcsak otthon, Kálnokon, amit az ásotthalmiak állíttattak tiszteletük jeléül. Bedő Albert (1838—1918) erdőmérnök és közgazdász volt, államtitkár és minden idők egyik legkiválóbb erdész politikusa. Lám-lám, nincs is olyan messze Csongrád vidéke Alsó-Háromszéktől.
A szomszédos Bács-Kiskun megyében is volt alkalmunk bolyongani. A félegyházi Petőfi-szobor szomorú históriáján rágódtunk, mert úgy sétált el mellette mindenki, mintha örök idők óta ott állt volna, mintha Köllő Miklós (1861—1900) gyergyócsomafalvi származású jeles szobrászunk éppen Kiskunfélegyháza megrendelésére készítette volna. Ezt a kiváló klasszikus, egész alakos szobrot Segesvár város tanácsa rendelte meg a mestertől, még az öreg Monarchia idején, 1897-ben a költő utolsó csatájának az emlékére. Ott állt hosszú időn át a városi tanács székháza előtt, a romantikus vár magas teraszán. Ott állna ma is, ha nem jött volna Trianon, amikor "takarítani" kezdett a bevonuló román adminisztráció (1916), s — a helyi szájhagyomány alapján — azt mondták a kivonuló magyar közigazgatásiaknak, hogy "magatokkal vihetitek költőtök, Petőfi szobrát is!" Bár később a román állam egy egyezmény alapján visszaigényelte a szobrot, azt az anyaország megtartotta, és 1922-ben Kiskunfélegyházán a központi parkban felállították. Petőfi ugyan nem itt született, de itt töltötte gyermekkorát, ahol édesapja mészárszéket tartott fenn, s a későbbi költő mindig félegyházinak tartotta magát.
Segesvár háború utáni önkormányzata, a város baloldali eszmékkel táplált magyar munkásságának többszöri kérésére, a régi szobor helyére felállította Romulus Ladea (1901—1970), korának ismert román szobrásza Petőfi-mellszobrát. Ezt azonban információink szerint 2006-ban eltávolították azzal az ígérettel, hogy majd egy külön Petőfi-emlékparkban fogják elhelyezni a várban álló római katolikus templom előterében, ami a helybeli magyar városi képviselők követelése ellenére azóta sem valósult meg.
Petőfi-emléktábla Abonyban
A Kárpát-medencében több Abony van. Egyike ezeknek a Szolnok melletti
Nagyabony,
amelyhez a Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik... kezdetű ének is kapcsolódik. Csak most tudtam meg, hogy ez amolyan népdalféle, és a város egykori jelessége, Abonyi Lajos (1833—1898) író gyűjtötte.
De ahhoz, hogy igazán magunkat kereshessük, a Radák család históriájában kell kutakodnunk, vagy a város temetőjébe ellátogatnunk. Két jeles háromszéki negyvennyolcas magas rangú katonánk nyugszik ott: rétyi Antos János (1819—1906) alezredes és angyalosi Forró Elek (1813—1893) honvédezredes. A honvágy sokáig gyötörte lelküket. Forró Elek barátként és harcostársként Antosék birtokán húzódott meg, akinek felesége báró Radák Kata volt, és soha nem látogatott haza Angyalosra, az öreg Antos pedig jött — de már csak látogatóba — a Feketeügy-parti faluba, az övéi síremlékéhez, a rétyi temetőbe. A Forró család ma is él Sepsiszéken, az Antosok azonban kihaltak. Méltó és helyénvaló volt, hogy a két szomszédos település iskolája felvette a két jelesség nevét. Az Antos családról ismertetőt olvashat a rétyi tanuló az iskola falán, Forró Elek fémplakettel ellátott emléktáblája most kap helyet az angyalosi új iskola homlokfalán, családi kúriáját ugyanis, amelyen az emléktábla állt, visszaigényelték a jogos örökösök. Abonyban jártunkkor nem virágok, hanem folyondárok "díszítették" a szabadságharcosok síremlékeit...
