I.
A szürke tenger, a fekete táj;
A hold, mint sárga, görbe kés;
S az álmukból riadó pici
Hullámok tüzes gyűrűi,
Mikor az öbölbe fordulok és
Csónakom a parton megáll.
II.
Aztán egy mérföld sós homok;
Három dűlőn túl a tanya;
Ablak, kopogás, gyors sercegés,
Kék gyufaláng, mely elenyész,
Egy nő halk s boldog sikolya,
S két szív, mely egymáson dobog!
Fordította: Szabó Lőrinc
