Ha már szeretsz, csak a szerelemért
Szeress, és semmi másért. És ne mondd:
"Mosolyát... szemét szeretem... s ha zsong
Szelíd szava... s mozgékony szellemét,
Mely rokon vélem, s melynek kellemét
Derülten érzem, bár a nap borong" —
Mindez mulandó — vagy fakulva kong
Füledbe majd. — S te, Kedves, ne reméld,
Hogy mindig-egy a vágy. És szánva se
Szeress, könnyeim szárogatva csak —
Elfelejt sírni, ki soká a te
Enyhedben élt — s így vágyad elapad!
A szerelemért szeress: sohase
Hűlsz úgy ki, vágyad örök foglya vagy.
Fordította: Kardos László
