Tavaszra minden bizonnyal két lej fölé emelkedik a fogyasztási burgonya nagybani ára, ami közel háromlejes piaci árrá súlyosbodhat. Kevés a piacon a krumpli, és ez több tényező egybeesésével is magyarázható, például azzal, hogy tavaly a hagyományos európai burgonyatermelő államok mindegyikében kevesebb burgonya termett a megszokottnál. Az elmúlt év jó hazai termése és a növekvő árak ugyanakkor arra ösztönzik a gazdákat, hogy idén növeljék a burgonyaterületeket, szakemberek szerint a bővülés akár ezer hektár is lehet. A várható nekibuzdulás azonban buktatókat is rejtegethet.
A tavalyi év jó krumplitermése és a magas árak arra ösztönzik a gazdákat, hogy idén növeljék a burgonyával beültetendő területeket. Ez nem újdonság, megszokott dolog, hogy egy jó év után nő a burgonyaterület. Akár ezerhektáros is lehet a növekedés; persze, az is megtörténhet, hogy tavalyhoz képest csökken a burgonya összterülete: abban az esetben, ha kiderül, nem tároltak elégséges szaporítóanyagot a gazdák, vagy nem hoznak be külföldről — véli Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Tavaszra minden bizonnyal két lej fölé emelkedik a fogyasztási burgonya nagybani ára. Kevés a piacon a pityóka, és ez több tényező egybeesésével is magyarázható. A hagyományos európai burgonyatermelő államok mindegyikében kevesebb termett a megszokottnál. A korábbi exportőr országok felvásárlókká váltak, így vittek burgonyát Háromszékről Magyarországra, Franciaországba és Németországba is.
Tavaly közel 16 000 hektáron termett burgonya Háromszéken, vetőgumót 229 hektáron termeltek. Utóbbi terület évről évre csökken, ami annak a következménye, hogy a szaporítóanyag-termelőktől megvonták a támogatásokat. Nehéz felmérni, mennyi vetőgumót tároltak a gazdák, mennyit hoznak be majd külföldről. Mindenképpen az ültetőanyag mennyiségétől is függ az idén beültetendő terület nagysága — állítja az igazgató.
Véleményét osztja dr. Bartha János nagybani krumplitermelő is. A tavaly termesztett ültetőburgonya minősége gyenge — elsősorban a sok esőzés miatt. A szaporítóanyagot termő területek is egyre csökkennek, a tavalyi termés a szükséglet tíz százalékát sem fedezi — állítja Bartha.
A vetőmag kérdése mellett egyéb tényezőkkel is számolnia kell annak, aki idén burgonyát akar termelni. Döntő lehet a szakmai tudás, akárcsak tavaly, amikor annak lett jó a termése, aki tudta, mikor és mi ellen kell permeteznie, így mentve meg a termést. Nem lehet tudni, milyen időjárás lesz idén. Ez hozza a következő kérdést: milyen lesz a termés idén más országokban? A hazai termés értékesítése ugyanis nagyban függ az importtól.
A pityóka a szegény ember eledele, de a gazdagok kultúrája — figyelmeztet Bartha János. A hektáronkénti befektetés eléri a húszezer lejt, de ha importvetőgumót használnak, akár a 25 000 lejt is. Tavaly a megszokott négy-öt helyett nyolc-tizenkétszer kellett ragya ellen permetezni.
Legalább 25 tonna értékesíthető, fogyasztásra szánt burgonya fedezi a termelési költségeket, ha egy kiló ára legalább 1 lej. A profithoz vagy a termést kell növelni, vagy jobb árat kialkudni — állítja a szakember. Csábító lehet a mostani ár, de jól meg kell gondolni, van-e lehetőség a befektetésre, szakmai tudás a termés biztosításához. Csak az kezdjen burgonyatermelésbe, aki biztos magában, hogy jó minőségű burgonyát tud termelni, és van értékesítési piaca is — hangzik Bartha ajánlata. Figyelembe kell venni, hogy a külföldi gazdák fejlettebb technikával dolgoznak, olcsóbban jutnak műtrágyához, vegyszerekhez, mindezek mellett nagyobb támogatást is kapnak. Nálunk 130 euró támogatás jár egy hektárra, máshol 400—500. Ilyen versenyhelyzetben könnyen megtörténhet, hogy a gazdára romlik a székely pityóka, és az ország a külföldről hozott, olcsóbb burgonyát fogja enni.
Növelheti a bajt a burgonya karanténbetegségeinek megjelenése is. Brassó megyében már találtak fertőzött talajt és burgonyát is, ami a termelés leállítását, a fertőzött gumók eladásának betiltását vonta maga után. Úgy tűnik, egyelőre ez a veszély a háromszéki termelőket nem fenyegeti.
