Mégis: fékpofa és kontraszt
A gazdasági válság ránk nehezedő fékrendszerére gondolunk, mert ha minden vargyasi álom valóra vált volna, jóval előbb kellene állnia a Látóhegy alatti településnek. Nem egy elképzelés sorsát pecsételte meg a visszaesés. Az ivóvízrendszer beindítása is késett, önálló fúrt kutakból kell ellátni a hálózatot, de minőségéhez nem fér kétség. A tavasz talán meghozza ezt. Várják is a vargyasiak, mert jobb víz lesz, mint amit a Kormosból nyomattak volna. A szennyvízkezelés kivitelezésének formaságait már két éve beindították, nem nyert a 3.22-es programban, a mifelénk "divatos" tempó miatt megkésett, át kellett állni a Kör­nyezetvédelmi Alap­hoz, és vállalni a több mint hatszázezer lej értékű beruházás húsz százalékot elérő önrészét. Mi ez, ha nem fékpofa? Az időveszteség pedig kudarchoz vezet. A vargyasi községvezetők, Ilkei Fe­renc polgármester is ismeri a közmondást, hogy aki időt nyer, csatát is nyer. Sajnos, a pénzhiány miatt nem tudtak lépni a vidék hatalmas ásványvíztartalékai értékesítésében. Mi ez, ha nem kontraszt? Ott, ahol rövid idő alatt borvízzel működtetett, olimpiai méretű strandfürdőt lehetne teremteni, a re­cesszió gátakat emel. Bár haladnak a golfpályával, ennek sebességét is fékezi a válság.

Elfolyik, elvész...

— A Transbar melletti fúrt kútból hihetetlen hozammal ömlik ki és folyik a Vargyas patakába a borvíz — részletezte a polgármester. — Sajnos, ez a víz kapcsolatban áll a legutóbbi mélyművelésű szénbánya járataival, és kimutattak benne valamelyes szennyeződést. A Har­gita megyei hidrogeológusok, Péter Elek és Makfalvi Zoltán talált erre is megoldást egy ugyanilyen nagy hozamú kút lemélyítése révén, a használati jog megszerzésének ügyvitelét is meggyorsíthattuk volna, ám erre egyelőre nem tudtunk anyagiakat teremteni. Ez az igazi kontraszt: itt a sok víz, és még egy töltödére sem számíthatunk a mélyszinti víz minősége miatt. Vargyasnak volt borvízpalackozó üzeme...
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a válság miatt mi marad ki a 2011-es elképzelésekből. Erre az esztendőre tervezi az önkormányzat a kultúrotthon főjavítását. Megvásá­rolták a volt családorvosi rendelő (Gotthard-ház) épületét, azt is javítani szeretnék, és közösségi célokra használni. Ravatalozót akarnak építeni, részben kalákával, az unitárius temetőben kijelölt helyre. Erre már felajánlottak hetven köbméter fenyőrönköt, a helybeli RMDSZ-szervezet pedig téglával és cseréppel segítene. Régi álmuk a községvezetőknek, hogy járhatóvá tegyék a Felsőrákoson keresztül vezető utat, mely lerövidítené a távolságot a baróti keresztúttól Székelyud­var­helyig. Ebből 2,5 km és a vashíd felújítása Vargyast, míg a fennmaradó szakasz Barót várost illeti. A Vargyas-patak szurdokrendszerének és barlangvilágának könnyebb megközelítését szolgálná a mintegy 10,5 kilométer erdőipari út feljavítása is, ami maga után vonná a régió jobb védelmét, melynek megközelítése még mindig csak Vargyas irányából lehetséges.
S ha Vargyas, akkor bizonyára mindenkinek eszébe jut a Daniel-kastély. Helyzete felől Román Attila adminisztrátort kérdeztük, aki elmondta, hogy az épületegyüttes továbbra is az esztergomi önkormányzat tulajdonában van, és az Egon Kft. őrködik sorsa felett. Tavaly elkezdődött egy beruházás, a melléképület tatarozása, ahol ifjúsági szállót akarnak kialakítani. A tulajdonos is harcol a recesszióval, fő cél a túlélés.

A hely szellemisége és a szellemiség lelke
Mindkettő jellegzetesen vargyasi jelenség. A Borbáth Károly Általános Iskola évtizedek óta fészke a hely szellemiségének, az egészséges lokálpatriotizmusban gyökerező szellemiségnek, amelyben nem kicsi a szerepe Gödri Anna igazgató-tanárnak és a jeles pedagógusközösségnek. Az sem véletlen, hogy az iskola közvetlen szomszédja a templom és a lelkészi lakás, mindkettő lelkiismeretesen szolgálja a vargyasi szellemiséget.

Viszik a tudományt, őrzik a hagyományt...

— Négyesztendei munkával kapott korszerű belsőt és új köntöst az iskola impozáns épülete, működik a központi fűtés, 1,5 milliárd régi lejt költöttünk a munkálatokra — tájékoztatott az igazgató asszony.
Kétszázhatvannégy gyermeket tanítanak-nevelnek. Növekedőben az iskolások lélekszáma, egy ideig csökken az óvodásoké. Fő, hogy mindenki jól érzi itt magát: gyerek is, tanerő is. A vargyasi iskola megérte azt az időt, amikor egykori tanulói szakképzett pedagógusokként végzik saját falujukban az oktatás nemes feladatát. Vidámságtól voltak hangosak a folyosók. Elemisták és gimisek szerveztek vidám farsangi műsorokat iskolában-kultúrotthonban.

Kosztándi Krisztina: Kedvelem a bútorfestést!

Része itt a nevelésnek a múlt ismerete. Tanulócsoportok gondozzák a jeles vargyasi személyiségek síremlékeit a temetőben. A névadó, a történész Borbáth Károly újabb megfigyelési adatai kerültek napvilágra. Születésének nyolcvanadik évfordulója tiszteletére tudományos konferenciát szerveztek, ahol az iskola volt igazgatója, a Székelyudvarhelyen élő Szécsi Antal találkozott egykori tanítványaival, s amiként lapunk is hírül adta, bemutatta kortárstörténeti kutatásainak legújabb eredményeiről írt könyvét.

Andorkó Ferenc unitárius lelkész

Tiszteletes Andorkó Ferenc unitárius lelkésszel hosszasan beszélgettünk a falu életéről. A lakosság zöme ugyanis unitárius vallású. Jómagam, túl az eklézsia mindennapi gondjain, túl az élénk gyülekezeti életen, az olykor harminc aktív tagot számláló Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet, az egyházi dalárda és a nőszövetség közösségi célokat szolgáló munkáját tartottam kiemelkedőnek. Mond­hatnánk azt is, nincs a község magyar közművelődésének olyan tevékenysége, mely ne kapcsolódna valamiképp az egyházhoz. A dalárda szombaton nőnapi bált rendezett, ahol az ifjúsági egylet is fellépett.
— Házigazdája volt az egyház az utóbbi unitárius ifjúsági konferenciának — tájékoztatott Pájer György, az egyleti munka szervezője. — Jeles eseményekre és személyiségek évfordulójára emlékkopjákat állíttattunk, állandó résztvevői vagyunk az unitárius színjátszó-vetélkedőknek. Szorosan együttműkö­dünk a Rika Sport és Kulturális Egyesülettel, együtt szerveztük a hagyományőrző néptánctalálkozót. László Miklós Körfor­galom című vígjátékával korondi gálaestre készülünk, ahová meghívtak.
Az unitárius nőszövetség készül Lókodba, pénzzel és élelmiszerfélékkel segíti az öregotthont. Ünnepi rendezvényeken, kórustalálkozókon — utóbb éppen Sepsiszentgyörgyön — rendszeresen fellép a 101 évvel ezelőtt alakult helybeli unitárius dalárda.
— Véget ért a harangtorony főjavítása. Van-e remény arra, hogy jövőre befejezzék a műemlék jellegű templom felújítását is? 2013-ban lesz kétszáz esztendeje, hogy építették...
— Reménynek mindig kell lennie — mondta Andorkó tiszteletes. — A tetőszerkezettel folytatjuk a munkát. Ha egybeesne a falu csatornázási munkálataival, a falak melletti kiszárítóárkot is elkészítenénk. Benn ki kell cserélni a pádimentumot. Vakolat­javítással és meszeléssel fejeznénk be a javítást. A hívek adománya mellett várjuk a megyei tanács pénzbeli segítségét is, amelyre pályázatot nyújtottunk be. Egyházközségünk­nek 1500 tagja van, ebből 28 lélek Székely­száldoboson él.

Virágok között
A Török család fába faragott, hervadhatatlan virágait csodáltuk búcsúzás előtt. Török Imre két fiával dolgozik saját vállalkozásában. Ő és Marci fia a díszítő fafaragás igazi mesterei. Laká­suk nagyszobája valóságos kiállítás, ahol bárki ajándékot vásárolhat szeretteinek: apró holmit a kisebb pénzűek, nagyobbat a tehetősebbek. Apa és fiú álomszépen dolgozik, munkájukban egyre kevesebb a túlfaragott és funkció nélküli tárgy. Látogatá­sunk alkalmával faragott filunggal ellátott tölgyfa ajtókat készítettek egy székesfehérvári megrendelőnek. Török Imre hosszan sorolja, hol állnak monumentális és gyalog-székelykapui a Kárpát-medencében. Attila fia szalagfűrésszel dolgozik, tölgy-, juhar- és gyümölcsfákból készít fűrészárut. Le­vente fia Magyarországon dolgozik, most kezdte meg a faragott cserefa ajtók készítését.

Török Márton, Imre (az apa) és Attila Albert Levente felvételei

Vargyas fába faragott és fára festett népművészetét nemzedékek neve fémjelzi ma is: Máthé F. Ilonka népművész, József Gellért tanár, Sütő Gábor és fia, István faragó-festő népi mesterek, Dimény Dávid faragó, Sós Emma bútorfestő, egy sor olyan vargyasi, aki tanulta a fafaragást, de jelenleg nem műveli, na meg a faragó-festő helybeli iskolások.
Változó Vargyas jó reményekkel lépett a 2011-es esztendőbe.