Az általános választójog aligha alkotmányon kívüli kérdés a jövendő Magyarországon, a Kárpát-medencei magyar állampolgárok teljes körében. Hiszen pontosan erről van szó a magyar államhatáron kívül élők választójogának lebegtetése kapcsán.
Nem lehet másodrangúvá tenni azt a kérdést, hogy megillet-e minden magyar állampolgárt a választójog, avagy sem. Ennél alkotmányhoz kötöttebb, ennyire alkotmány mélységű ügy szinte el sem képzelhető.
Nem függhet ez a jog olyan részleges, behatárolt körülményektől, mint a lakóhely, amely az uniós jogok világában különben is képlékeny viszonyrendszer. Avagy, horribile dictu, következetes logika mentén a hajléktalanoknak sem lehetne választójoguk. Bármelyik, ,,határon túli magyar" kezelhető lenne Magyarország vonatkozásában, mint magyarországi hajléktalan. (Micsoda szimbolika!)
Az állampolgár a természetes személynek éppen államhoz kapcsolódó mivoltát jeleníti meg. Nem községpolgár, nem kenyérfogyasztó polgár, nem adófizető vagy más adóját lefölöző polgár, hanem állampolgár. Az államot pedig demokráciában a voksukat adó polgárok alkotják és töltik meg tartalommal. Nincs nagyobb képtelenség, mint amikor egy állam kizárja a jogait adók egy részét önmaga életre hívásából.
Minden magyar állampolgárnak magyar választópolgárnak is kell lennie!
