A világ legnagyobb székely kapujának készítője

2011. március 19., szombat, Kultúra

A torjai Pethő Sándor fafaragót szűkebb és tágabb hazájában úgy tartják számon, mint a világ legnagyobb székely kapujának készítőjét. Kétségtelenül ez hozta meg számára a megérdemelt hírnevet, az elismerést. Azóta több mint száztíz székely kapu hagyta el műhelyét, ami nem kis teljesítmény.

2005. szeptember 10-én a második alkalommal megszervezett torjai falunapok fénypontját a monumentális méretű — 15,06 m széles és 9,45 méter magas — székely kapu felavatása jelentette: az Aporok falujának bejáratánál állították fel a világ legnagyobb székely kapuját. A torjai erdőből származó tölgyfa kaput az akkor huszonhat éves Pethő Sándor faragta. Azelőtt három kaput készített. Daragus Attila polgármester felvetette az ötletet, mi lenne, ha a falu bejáratához akkora kaput készítene, amilyen még sehol sem áll. A kaput két hónap alatt kifaragta. Vallomása szerint tizennégy éves korában vett először vésőt a kezébe, és kezdett faragni. Édesanyjától, a nemezelő Lukács Olgától és nagyapjától lopta el a mesterséget. Tizenhét-tizennyolc éves kora óta farag önállóan kapukat, az első nagyobb méretűt egy nyári szünidő alatt készítette el. A fafaragás titkait autodidakta módon sajátította el, nem végzett népművészeti iskolát, nem járt a Haszmann fivérekhez, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban autóvillamossági osztályban végzett. Első kisebb tárgya egy faragott asztal, és kezdetben sulykolókat is készített. A hobbiból végül is megélhetési forma lett, működési engedélyt váltott ki, és nekifogott dolgozni. A kapuk elkészítésénél Orosz Antal és Páll Barna helybeli faragó segíti. A Torján faragott kapuk Magyarországra, Spa­nyolországba és Hollandiába jutot­tak el. A legtöbb Magyarországra ke­rült, Torja négy testvértelepülésének, Gádorosnak, Kistarcsának, Bálvá­nyos­nak és Csokonyavisontának ajándékoztak a Pethő-műhelyben készült székely kapukból. Az ottjártunk előtti napon a Ferihegyi repülőtér bejáratához rendeltek torjai kaput.


Pethő mester rönkfából hagyományos értelemben nem kimondottan kapuknak nevezhető életfákat is készített, az egyik Torján az Árpád-szobor előtti kis parkban, három pedig Szentkatolnán látható. Minden kapura más és más mintát rajzol. Hagyományos háromszéki mintákat használ, de Huszka József mintáiból is ihletődik. Mélyfaragással dolgozik, ami nem igazán volt hagyományos e vidéken, de ettől egyediek és könnyen felismerhetőek Pethő Sán­dor kapui. "Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!" — kedvelt kapufelirata akár a torjai mester jelmondata is lehetne. Tavaly június 2—6. között meghívást kapott a Hősök terén megtartott Nemzeti Vágtára, ahol az ország konyhájának bejá­ra­tánál állították közszemlére két székely kapuját. A vágta szervezői azért kértek kisebb méretű kapukat, hogy azokat minden nagyobb lélegzetű rendezvényükön ki tudják állítani. Még nem volt egyéni kiállítása, mivel az utóbbi években kisebb tárgyak faragására nem maradt ideje. Ebben az esztendőben végig lesz munkája, ami többnyire külföldi megrendelés, de itthonra is készít kapukat. A mester azt is elmondta, hogy az idei torjai falunapokra újabb világrekorddal készülnek, de hogy mi lesz az, nem árulta el.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 184
szavazógép
2011-03-19: Kultúra - Iochom István:

Fába faragott világ

Bodó Csaba tősgyökeres berecki, nagyszülei, szülei és Márta felesége is odavaló. Két lányuk, Iringó pszichológus, Enikő közgazdász, őket Sepsiszentgyörgyre sodorta az élet.
2011-03-19: Kultúra - Iochom István:

A nemezelés vonzásában

A magyarokkal a nemezelés ősi mesterségét Közép- és Belső-Ázsia vándorló népei ismertették meg. Habár ezt a foglalatosságot bárki kipróbálhatja, hiszen csak néhány maréknyi színes gyapjú, meleg víz és szappan kell hozzá, mégis művészi szinten nagyon kevesen foglalkoznak napjainkban nemezeléssel. A nemezelés a képzőművészethez áll közelebb, de Erdélyben inkább népművészek foglalkoznak vele. Felső-Háromszéken egyik legismertebb népművész a Torján élő és alkotó Lukács Olga, a helybeli Jókai Mór Óvoda óvónője.