Francia mesteremberek Erdélyben

2011. március 29., kedd, Magazin

Az Osztrák–Magyar Monarchia és Franciaország közötti többéves háború során nagyszámú hadifogoly érkezett Erdélybe is. Napi ellátásuk élelemmel, fogva tartásuk költsége tekintélyes összegbe került a császári udvarnak. Mivel a francia hadifoglyok között sok mesterember is volt, a haditanács úgy döntött, hogy azok a földbirtokosok, akik foglalkoztatni tudják, teljes ellátás ellenében munkára kivehetik őket a fogolytáborokból. Az Erdélyi Gubernium levélben értesítette erről a háromszéki administratort, felajánlva a francia foglyok mesterségenkénti foglalkoztatását és annak feltételeit:

"3636 Guberniumi levél
Minthogy az ezen hazában beküldött hadifoglyok között olyan személyek találtattak, akik a kézi és más tudományos mesterségeket is tudják, és akikre ezen hazában megfogyatkozás lévén hol itten megmaradnának, a hazának javára és hasznára szolgálhatnának. Erre nézve méltóztatott a Fel. Udvar folyó év március 11-én 731-es Udvari szám alatt költ kegyelmes rendelése és decrétumánál fogva rendelni, hogy a francia hadifoglyok közül valamelyik itt, Erdélyben akarna megtelepedni, annak megtelepedése nemcsak meg ne gátoltassék, hanem a lehetőségig minden módon könnyebbítessék, és kötelességévé lévén egyszersmind ezen Királyi Fő Tanácsnak az is, hogy a tartománybéli Fő Hadi Vezérséggel együttértőleg ezen hadifoglyokat, akik a kézi vagy valami más mesterségeket tudják, és ezen Nagy Fejedelem­ségben megmaradni kívánnának, különösen pedig azokat, akik mások tanítására nézve mesterségüket megkívántató eszközökkel is bírnának, vagy azokat maguk tudnák készíteni vagy csináltatni, leginkább az olyan városokba vagy helyiségekbe, ahol az olyan mesterségekbe fogyatkozás vagyon megtelepítés végett kiosztani, és nékük, hogy maguk mesterségek és igyekezetük által élelmeket megkeressék, és azáltal az hazának is használhassanak minden lehetős existentiát adatni rendeljen, és gondoskodjék az iránt, hogy az ilyen hadifoglyok a nagyobb biztonságok által is mint kertészek vagy más mesterséget tudó személyek az ők jószágaikban fel vetessenek és megtelepítessenek. Mely Királyi Ren­delés­nek következéséül meghagyatik ezennel kegyelmeteknek, hogy az azon megye helyiségeket, elöljáróit vagy a nagyobb jószágokat, birtokosait, akik ezen francia hadifoglyok közül vagy a maguk környékibe vagy tulajdon jószágukba közüllük valakit megtelepíteni kívánnának, arra utasítsák, hogy magukat ezen Királyi Fő Hadi Tanács előtt az ott kibocsájtásra nézve, oly végre jelentsék, hogy a Királyi Fő Hadi Vezér­séggel folytatandó egyetértés által azon kibocsájtásuk kieszközöltessék."
Arról, hogy hány fogoly telepedett le Erdélyben, csak a francia hangzású nevekből alkothatunk némi fogalmat. Valószínű, sok jó mesterember talált itt új hazára.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 118
szavazógép
2011-03-29: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Hegyfarkáról jobban látni

Szebb helyet nem találhattak volna az első telepesek, akik a Bábolna- és a Kecs­kés-árok közötti hegyfarkon ütötték le az első cöveket. Akárcsak az Óriáspince-tetőről, innen is messze látni, kitárul a tündérszép háromszéki róna. A Kútpatakánál bronz­kori cserepek kerültek napvilágra, a VIII–IX. században szláv telepesek mondták magukénak a Bodoki-hegység utolsó nyúlványát, a Hegyfarkot, a közeli Bábolna árkából, ahol a legkorábban csalja ki a földből a tavaszi virágokat a megütköző napsugár, majdnem minden történelmi kornak előkerültek tárgyi emlékei. Az egykori kőbánya anyagából épültek itt a legrégebbi házak. Ma már alig látszik, üregében a köz­ség húszéves szemetét tárolták, talaj födi, villámgyorsan meghódította a növényzet. A Szépmező felől érkezünk, kukorékolás, kutyaugatás jelzi: Angyalos él.
2011-03-29: Magazin - :

Kisvakond az űrbe megy

Amikor áprilisban utolsó útjára indul az Endevour űrsikló, a fedélzetén lesz egy feledhetetlen csehszlovák rajzfilmfigura, a Kisvakond is – tudósított a The Wall Street Journal. A Zdenek Miler rajzfilmanimátor által az 50-es években megálmodott Kis­vakond (csehül: Krtek) egy plüssbaba képében indul a kéthetes űrutazásra. Andrew Feustel viszi magával, akinek anyósa a dél-morvaországi Znojmo szülötte.