Az extrém sportok művelői közel tíz éve jelentek meg Sepsiszentgyörgyön. Ezen sportok gyakorlásához a fiataloknak szükségük van bizonyos elemekre, amelyek segítségével trükköket próbálgathatnak. S bár több extrém sportot és sportolót ismerünk, van valami, ami mindannyiukat összeköti: a fejlődés hiánya.
Az ifjak elmondása szerint "Erdély az extrém sportok kihalt része", ami valószínűleg a város rugalmatlansága miatt tart még mindig itt. Ők ugyanis többször próbálkoztak már a város "fejeitől" segítséget kérni, de az ígéreten kívül semmit nem kaptak.
Három évvel ezelőtt megmozdult valami, és felépült az állomási tó mellett a (jelenleg üresen álló) skate-park, mely szerintük valószínűleg csak azért készülhetett, hogy a város elmondhassa magáról: nekünk is van egy ilyenünk. Felépítésekor ugyanis nem kértek segítséget szakértőktől, így az elemeket alig lehetett használni. Emellett mindenki elfelejtette azt is, hogy ez rongálódni fog, tehát évente, esetleg másfél évente karbantartásnak kellene alávetni, így természetesen tönkrement.
Miután a fiatalok ismét "utcára kerültek", egy újabb kezdeményezésnek köszönhetően egyik bevásárlóközpont raktárát használhatták, mely főként födöttsége miatt aranyat ért, így télen is lehetett gyakorolni. Az elégedettség azonban nem sokáig tartott, az anyagiak miatt kitúrták őket, jelentkezett ugyanis egy elektronikai cég, mely jó pénzért kibérelte a területet, a bankók láttára természetesen a fontossági sorrend is megváltozott.
Csíkszeredában szerencsésebbek a biciklizők, mert olyan felszerelt parkkal büszkélkedhetnek, mely biztosítja számukra a mindennapi gyakorlás lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy nem az ottani levegőtől, hanem ennek köszönhetően tudtak olyan szintre fejlődni, hogy országos versenyeken legtöbbször első helyen végeznek.
Sepsiszentgyörgy is büszkélkedhet egy-két fejlődő, nagy jövő előtt álló fiatallal, de ők is bajban vannak, hiszen utazniuk kellene, hogy fejlődhessenek. A sportolók többsége még iskolás, ezért vagy anyagi gondok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy akár több száz kilométert is megtegyenek egy délutáni gyakorlásért, több ígéretes görkorcsolyázó ezért hagyta abba a gyakorlást.
Mindezek ellenére nem mindenki adta fel: arra kérik a városi tanácsot és mindenkit, aki képes rá, hogy segítsen. Átvállalnák akár a park felépítését is, és a karbantartásért is garanciát vállalnak, csak hagyják, hogy végre ők is azt tehessék, amit szeretnek. Így ugyanis megkötött kezekkel állnak, hiszen az utcákról lakosok, közösségi és forgalmi rendőrök egyaránt elkergetik.
S ha már Sepsiszentgyörgy Erdély egyik legfontosabb kulturális központja, ha már van szép parkunk, focipályánk, műgyepünk, sportcsarnokunk, felszerelt termeink kosár- és kézilabda gyakorlásához egyaránt, több korcsolyapályánk, ideje lenne egy kis anyagi támogatást áldozni az extrém sportokra is.
Elkeseredettségük a kommunikációhiány miatt is megalapozott, ugyanis sem a rendőrök, sem a lakosok, sem a város irányítói, úgy tűnik, nem érzik, mily fontos számukra ez, pedig ők is ugyanúgy, mint bármely más csoport, szeretnék valamivel gazdagítani a várost, valamit adni, amire Sepsiszentgyörgy büszke lehet.

Gazda Emese