Rokonaink

2011. április 16., szombat, Múltidéző

Őstörténetünk, a népvándorlás, a honfoglalás, a magyarság Európa és az egyetemes kultúra kialakításában betöltött szerepének igazi megismerésére ma is nagy szükségünk van. ("Az a nemzet, amelyik emlékét veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti, és az vesztesége az egész emberiségnek" – Ipolyi Arnold)

Kézfogás egy ujgur lánnyal

A finnugor nyelvrokonság tény! Nemrég genetikailag kimutatták, hogy vérrokonságban nem állunk! Az is tény, hogy Julianus magyar barát 1235-ben Baskíriában még magyarul beszélő embereket talált.
A magyar nemzet öntudatának rombolása nem az első világháború után kezdődött a Tanácsköztársaság uralomra jutásával – mely folytatódott a Rákosi-, Kádár-korszakkal, valamint a változást követően a liberális-szociális-globalista keresztényellenességgel –, hanem másfél évszázaddal ezelőtt a belső-ázsiai rokonságot vállaló és bizonyító történészek és kutatók elhallgattatásával. Trefort Ágost (1817–1888) vallás- és közoktatási miniszter szerint: "Nekem mint miniszternek az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás elvét fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát!"
Történészek, régészek, nyelvészek, nemzetközileg elismert tudományos kutatók fogadják és fogadták el a szkíta–türk–hun–avar–magyar eredetet (urál-altaji kontinuitást). A szittya magyarok jelenlétét a Kárpát-medencében az Aldobolyban talált szkíta kard, a berecki szkíta gyöngyök, a zöldhalom-pusztai szkíta aranyszarvas is bizonyítja többek között. Torma Zsófia (1840–1899) világhírű magyar tudós a tordosi őstelep feltárásakor kiderítette, hogy Erdély népessége a mezopotámiai sumerokkal állt kapcsolatban. Alsótatárlakás 1961-ben Vlassa professzor által kiásott piktografikus táblái is sumer írásos szövegeket tartalmaznak. Rovásírásunk is mutat hasonlóságot egyes szkíta leleteken talált feliratokkal.
A honfoglalás előtti "ősmagyar korban" iráni nyelvekből átvettük a tej, tehén szavakat, alán eredetű az arany és híd, perzsa a vásár, vám, óorosz-óukrán a halom, lengyel, görög, török eredetű a búza, alma, ökör, harang, homok, gyűszű, gyász, ács szavunk. A nagyszentmiklósi avar kincs egyikén, a szarvasi tűtartón a rovásírás ezt írja: "Üngür démon... űzd, emészd el őt, Istenem."
A szkíták Krisztus születése előtt a VI. és V. században, a hunok Krisztus születése után a IV–V. században, az avarok a VI–VII. században érkeztek a történelmi Magyarország területére.
A gur név a szumir király szóból származik, ebből lett az ugur, hungur, onugur, ujgur, melyekből mai napig a hungár, ungar, hungarus, hungária stb. szavak eredeztethetők.
1977-ben a Marosvásárhelyi Székely Népi Együttes Kínában járt vendégelőadáson. Lő­rincz Béla kedvesen emlékezik vissza arra, hogy elmentek Dzsungáriába is, ahol ujgurok éltek, és rokonságot tartottak a magyarokkal. Sok szavukban, törökös beszédükben érezhető volt a magyar beszédhez hasonló mondatszerkesztés. Magyar népzenerokonságot ismertek fel egy ujgur népdalban. Czegő Zoltánt az a szerencse érte, hogy részt vehetett Budapesten az Ujgur Autonóm Tartomány küldöttsége és a Magyar Írószövetség konferenciáján, ahol három ujgur férfi arcán is felismerni vélte háromszéki ősei vonásait, az asszonyok pedig a kendőt ugyanúgy kötötték, mint a mieink.
Számomra is szerencsét jelentett 1988. február 29-e, amikor egy színes kínai filmet láthattam Táncolni akarok címmel, mely film Dzsungária déli részén, Kína északnyugati tartományában, Ujgurban játszódik. Ekkor a magyar népi tánchoz nagyon hasonló ujgur ének és zene kellemes látványában volt részem. A filmet Guang Kunlan (Chünian) rendezte, szereplők: Bayíjan (Bajzsan), Meiliguli, Hasimu, Yibulain. Magunkat tiszteljük meg azzal, hogy szoros kapcsolatot tartunk a minket évezredek alatt sem felejtő ujgur rokonainkkal.
Szerintem nem az a lényeg, mely néppel milyen rokonságot ápolunk (hiszen például a besenyők, úzok, kunok, jászok beolvadtak a magyarságba), hanem az a fontos és szükséges, hogy ismerjük, óvjuk és ápoljuk kultúrkincseinket, legyen az monda, legenda vagy történelmi tény.

Dr. Szőts Dániel

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2011-04-16: Múltidéző - Kádár Gyula:

A nyelvünkért folyó utolsó csata

Számvetés
Az utolsó csata* a történelmi, a politikai ismeretek tárházaként olyan számvetés, amelyben az olvasó egy küzdelmes életút tapasztalataival is szembesül. Beder Tibor, az erdélyi nagy hegyek között született székely óriási tudás birtokában mutat rá arra, hogy Erdély­országban a magyarok, a székelyek, a románok, a szászok és az örmények a történelem során közös otthonra találtak, de ahányféle nyelven beszéltek, annyiféleképp értelmezték a körülvevő világot.
2011-04-16: Kultúra - Fekete Vince:

Bajvívók (Udvartér)

Nemrégiben a helyi férfi után a helyi asszony természetéről is papírra vetettem egy tárcanovellát, igaz, egy kicsit hosszabbacskán, mint tettem azt a férfiról ezelőtt olyan négy-öt évvel, mintha erről a témáról egyébként sokkal több mondanivalóm lett volna. Olyan háromszorosa jött ki a férfiúról szólónak, és még legalább ennyi benn szorult, készen arra, hogy bármikor kikívánkozzék, hogy újabb halhatatlan megállapításokkal szaporítsa a gyengébbik nemről szóló, csernusdoktori magasságokat ostromló értekezést.