Nemrégiben a helyi férfi után a helyi asszony természetéről is papírra vetettem egy tárcanovellát, igaz, egy kicsit hosszabbacskán, mint tettem azt a férfiról ezelőtt olyan négy-öt évvel, mintha erről a témáról egyébként sokkal több mondanivalóm lett volna. Olyan háromszorosa jött ki a férfiúról szólónak, és még legalább ennyi benn szorult, készen arra, hogy bármikor kikívánkozzék, hogy újabb halhatatlan megállapításokkal szaporítsa a gyengébbik nemről szóló, csernusdoktori magasságokat ostromló értekezést.
Péter Alpár grafikája
Megmondom őszintén, hiába volt meg az asszonyról szóló anyag bő évvel ezelőtt, valamiért nem akartam a kezemből kiadni. Elolvastam magamnak újra és újra, majd olyasmire vetemedtem, amit amúgy ritkán szoktam megtenni: hangosan felolvastam annak, aki a legközelebb áll hozzám, és lehet, hogy sokkal többet tud a témáról, mert maga is hölgy, de úgy a felénél dühösen leintett, és az értésemre adta, hogy nem akarja hallgatni tovább. Ez tiszta beszéd volt, azonnal tudtam, hogy ezzel az írással nem kerültem be a szíve csücskébe, hanem, ahogy mondani szokás: egyenesen fordítva. Mégis bennem bujkált a kisördög, fektettem még jó néhány hónapig, elő-elővettem, javítgattam, stilizálgattam, kiegészítettem itt is, ott is, majd egy jó nagy levegőt véve útjára bocsátottam.
Az anyag megjelent, és jöttek a hozzászólások. A kevés dicsérettől, pontosabban kettő darabtól tekintsünk itt most el, attól, hogy – mondjuk – azt írja valaki: tökéletes jellemzése a helyi ember és a helyi asszony kapcsolatának. Mert jött a feketeleves, hogy aszongya: "az élethelyzetek tréfásak, de ocsmány, útszéli kiszólások fűszerezik", és sajnos "a középszerűség velejárója a laza divatoknak hódolás, a gatyaletologató humor". A tanító bácsis ejnye-bejnye a "felnövekvő nemzedéket" félti ettől az írástól, amely "csak egy igen szűk, liberális réteg ízlésének felel meg, amely réteg mindenben megtalálja a megbotránkoztatót, az útszélit".
Aztán a vita lassan az ominózus tárcától el is szakadt, amikor egy huszárkapitány stílusú, igen harcias hölgy (?) átvette az irányítást, és kiosztott, letarolt, földre söpört szinte minden hozzászólót; hiszen – szerinte – az asszony több mindenre tud figyelni, mert "az asszony a nyak, a férfi a fej", és mindig a férfié az utolsó szó, ami mindig az kell legyen, hogy "igen, drágám". Aztán volt, aki a szerző sivár életét emelte ki, egyenesen amiatt aggódva, hogy csak ilyen nőkhöz volt szerencséje a "cikkírónak". Másik meg oltári baromságnak aposztrofálja az írást, és visszaköveteli azt az öt percet, amit az életéből erre elpazarolt. És hogy a legkényesebb terület se maradjon ki, egyik hozzászóló éppen az előbbi Kapitány hölgy, meg a többi, hozzá hasonló hölgyek nemi téren való elhanyagoltságát hangsúlyozza ki, elég vastagon nyomva meg a ceruzáját (vagy csak a billentyűzetét), mire a Kapitány hölgy letutyimutyizza, lepapucsozza az illetőt, sommásan állapítván meg, hogy "minden férfi egyforma, csak a fejük más, hogy meg tudjuk különböztetni őket". A következő hozzászóló pedig a szerző elméjének tisztaságát kérdőjelezte meg, és egyenesen annak alkohollal való befolyásoltságát feltételezte, amilyen az csakis lehetett a "cikk" megírásakor. Újabb valaki pedig – régi beidegződés! – az egykori cenzurális beavatkozások mellett tör pálcát, mert nem szabadott volna "ezeket a szavakat megengedjék, hogy használja". A vita aztán folytatódik tovább, a házimunka körül; heves vérmérsékletű hölgyünk a magát meggyőzni nem hagyó, de a szintén a névtelenség álarca mögül hadakozó férfiúval kardlapozza egymást. A szerző pedig, látván, hogy itt már messze nem róla, és nem az ő írásáról van szó, jobbra-balra pillant, és a párbajozó feleket ott hagyván a bajvívó terepen, kilép az illető honlapról, és a villogó képernyőtől csendben szobája békés nyugalmába menekül.
Íme a hozzászólások (a helyesírást, mondatszerkesztést meghagytam, a jelszavakat megváltozattam):
kisisten: Naggggggggyon jóóóóóóó! Ja, és a grafika is csúcs!
denes: Tőkéletes jellemzése a helyi asszony és a helyi ember kapcsolatáról. Várom az Udvartér második kiadását.
kovacsb: Kedves Fekete Uram!
Engedjen meg egy, a fentiektől eltérő, de nem rosszakaratú véleményt. A trágárság se nem érdekes, se nem vicces. Ellenben le tud nullázni – akár egy egyébként kiváló – dolgozatot is. Az élethelyzetek valóban tréfásak – lehetnének, ha nem fűszereznék ocsmány, útszéli kiszólások.
Sajnos, a középszerűség velejárója a laza divatoknak hódolás, mint amilyen a gatyaletologató "humor".
De szellemesnek bizony, lássuk be, nem nevezhető. Korszerűséggel mentegetni, magyarázni, elfogadtatni azt, ami közhelyszerűen nívótlan, nem helyes. Még akkor sem, ha akad egy olyan szubkultúra, aminek ez része, ahol ez elfogadott. Ez a szubkultúra mindíg is létezett, de "irodalmi ragra" nem kellene emelni. Csak egy igen szűk liberális réteg ízlésének felel meg, amely réteg mindenben megtalálja a megbotránkoztatót, az útszélit, és azt akarja, erölteti, mint elfogadhatót lenyomni a torkunkon. Nagyon sokat ártva ezzel a felnövekvő nemzedéknek, tehát mindannyiunknak, az igénytelenség elterjesztését gyorsítva fel, segítve.
Arra a kérdésre, hogy egy magára adó kiadvány mit tart közölhetőnek, és ez milyen mértékben minősíti azt, itt most nem térek ki. A jóérzés és ízlés sértegetése azonban, bizonyosan nem válik dícsőségére.
Végezetül meg kell ismételnem, jó, érdekes, kedves a téma, ötletesek az élethelyzetek, a feldolgozás módját is annak tartom. Van benne irónia, de nincs önirónia. Ha a fentebb említett és bírált sajátosságtól mentes lenne, elismerésemet tudnám kifejezni.
borbala: .....és milyen a helyi férfi természete? Drágám, nem láttad a zoknimat? – egyszerüen semmit nem talál a lakásban pedig már több évtizede ugyanott lakik, a papirzsepivel való mosást sem gyakorolnánk, ha a férfi annyira menne, hogy a zsebeit kiüritse amikor a szennyesbe teszi a ruháit, de még erre sem képes a házi munka terén. Nos a következtetés az, hogy a férfi elveszik saját lakásában, ha az asszony nem lenne és a kosz is felvenné ha az asszony nem takaritana. Az asszony tud több mindenre figyelni, föz, mos és takarit, mig a férfi csak egy dologra képes figyelni..... A férfi a fej, az asszony a nyak, és a fej oda fordul ahová a nyak forditja, .....és a férfié az utolsó szó is: úgy van drágám.........
hadnagy: Milyen kis okos vagy borbála! Es biztos, hogy azon az egy férfin kivül akit te ismersz, mindenki ilyen?? ((-:
borbala: .... magadra ismertél kedvesem?
anyuka: Sivar elete lehet a cikkironak :) lehet vele is van valami baj ha csak ilyen nokhoz volt szerencseje :))
Nora329: En csatlakozom borbalahoz az en peldanyom is hasonlo :D
janos: ha ha ha, még példányok is vagyunk
dunajo: Nem hiszem el, hogy egy ekkora oltari nagy baromsagot vegigolvastam... Kovetelem, hogy eletem elmult 5 percet szolgaltassak vissza, de azonnal!
hadnagy: Nora329 és borbala! Ezeket a nőket hívjak ba.tl..noknak!
borbala: Hadnagy Tevedesben vagy lelkem, fogalmaznek ugy, hogy ezeket a ferfiakat hivjak tutyi-mutyinak vagy papucsnak es talan azert lettel ilyen ingerult, mert fajdalmas volt a valosag!
borbala: Fekete Vince Hogy tudott egy ilyen cikket a 3szek-be ide "ba*****intani"? (ideztem)
misszisz: "minden ferfi egyforma, csak a fejuk mas, hogy tudjuk megkulonboztetni oket"
borbala: A cikk iroja szerintem nagyon "bebaszott" elozo este vagy "elitta az agyat". Nem szabadott volna ezeket a szavakat megengedjek, hogy hasznalja! Mas hasonlatot talahatott volna, ha mar a noket akarta gunyolni a szorakoztatas kedveert.
benzoal: Szerintem csak a nők kellene a csapjavítást, biztosíték betevést, kb. ragasutásokat egyéb karbantartó munkát, zsákcipelést, nehéztesti munkákat etc. elvégezzenek. Ha valami házimunkát végez a férfi, akkor "haggyad, mert úgy sem jól csinálod" a csatafelkiáltás. A szemetet is csak egy férfi viheti le. Egy pár hozzászólóból nagyon előüt a feminizmus.
misszisz: benzoal a csapjavitás, zsákcipelés, stb. nem mindennapos munka a férfiaknak.
Vlad: Egyetértek dunajoval. Vékony dongájú, alpári, silány, idétlen cikk. Fölösleges időt, véleményt pazarolni ilyesmire. Mindenféle értéke megközeliti a tenger szintjét.
Nora329: Kedves Hadnagy, a b.....rol nem nyilatkozok, de a papirzsepi nadragban valo hagyasa mosas elott, es a semmit nem talalok, meg azt sem ami az orrom elott van, az valahogy tipikus.
Simi: Hat nem semmi banyavilagi alavalosagig sulyedt a 3szek ha ilyen cikkeket is lekozol... de ha mar itt van es pentek is, akkor egy idevago vicc (meg ha favicc is): Egy no egy kanyargos uton vezet felfele a hegyre, lefele jon egy ferfi csak egy autoban. Mikor a ket auto egymas melle er, a no kikialt:
– Disznó!
A ferfi gondolkodas nelkul visszaorditja:
– Ribanc!
Ket kanyarral lejjebb a ferfi elott egy nagy diszno az ut kozepen, megprobalvan kikerulni, kisiklik, begurul az oldalon es meghal.
Tanulsag: Neha kell(ene) a nokre is hallgatni...
