Táj és história
A Brassó megyéhez tartozó Ágostonfalva a Baróti-medencében elterülő település, megyénk nyugati szomszédja, Erdővidék szerves része.
A polgármesteri hivatal Alebert Levente felvétele
A település magyar és román történelmi adatait nem lehet egymástól szétválasztani. Nicolae Feldioreanu, Marioara Papuc, Borbély András – utóbbi a román iskola tanítójaként – sokat mesélt a környék magyar földesurai által telepített románság alakította településről. Ion Gălbează egykori munkatársam, elektrotechnikai mester állítása szerint mezőségi népesség rakott itt fészket, a régiek még ápolták őseikkel a rokonságot. S mert másként nem tehetettek, békésen együtt kellett élniük, miként ma is, a szintén román anyanyelvű és igen népes cigány lakossággal. A baróti Cserei Miklósnak (1610–1666) Baróton, Nagyajtán és Bölönben is voltak birtokai, amelyekhez részint örökségként, részint vásárlás útján jutott. Adománybirtoka – az akkori Fejér megyében – Ágostonfalva volt. Ezt Barcsai Ákos fejedelem adta Cserei Miklósnak 1659-ben, "örökösön, fiúágon".
Ágostonfalva Erdővidék vasútállomása volt, Erdővidék kapuja most is. Fel sem lehetne sorolni, hány jeles ember, személyiség szállt itt le másfél évszázad alatt a vonatról, amióta megépült a Magyar Keleti Vasút. Benedek Eleket és bodosi Budai Józsefet is itt várta a kocsi, amikor Budapestről hazaérkezett. Állomásépületének alsó felébe építették be azt a fémjelet, mely a tengerszint feletti magasságot jelzi. Ez volt a térképészek számára Erdővidék magassági alappontja. Ma is ott áll. Fél évszázadig itt rakták vasúti kocsikba az erdővidéki lignitet, szállították Brassóba, a doiceşti-i hőerőműhöz, itt került hosszú időn át vagonokba a bibarcfalvi palackozott borvíz is. Nem tudom, mi lett volna a hozadéka annak, ha – a régi tervek szerint – Ágostonfalvát vasútvonal köti össze Málnásfürdővel. Egy ideig Köpecnek is volt vasútállomása, később csak megállóhelye Ágostonfalva térségében. 1873 és 1967 között itt rakták vagonokba a köpeci szenet. A bányászok egyszer kérést küldtek Maurer miniszternek, parancsolná meg, hogy minden gyorsvonat álljon meg Köpecen. Úgy is lett. Volt szava a bányásznépnek: bányásznapok alkalmával piros szegfűt szórtak a repülőgépről az ünneplő közönség közé.
De jártak errefelé valamikor rosszabb idők is. A szabadságharc idején a környék román népfelkelői, így az ágostonfalvi jobbágyok is az osztrákokkal tartottak, és a köpeciek ma sem felejtik el, hogy a "bajban" ennek a szomszéd falunak is része volt. Ma már csak az tud róla, aki könyveket olvas, mert feledésbe merültek az eltelt másfél évszázad kegyetlen eseményei. Azóta már teljesen felszámolták a köpeci megállót, sem szenes, sem pedig borvizes vagonokat nem tologatnak az ágostonfalvi állomáson a divatjamúlt gőzmozdonyok...
A település védőszentje
Ágostonfalva neve első hallásra Szent Ágoston személyét juttatja eszünkbe, arra viszont nem találtunk adatot, hogy élt volna itt valaha valamelyes kultusza a szentnek, a falu jelenlegi, a XVIII. század végén épült templomának védőszentje Szent Miklós püspök. "Ágostonfalva, egykori kisközség a történelmi Nagy-Küküllő megye kőhalmi járásában, az Olt legészakibb kanyarodásánál – írja Csiffáry Tamás (1958–2010) Magyar történelmi helynevek című munkájában. A község felett emelkedő Monaszteriahegy csúcsát a kalugerek fényes kolostora koronázta; a híres zárdát Mária Terézia alatt Bukov rombolta le (feltételezhetően 1764 előtt – Kgy. Z. megj.), s romjaiból épült a község temploma." A kolostor védőszentjéről nem szól a krónika. Cserei Miklós hagyatékából azonban tudjuk, hogy a falu jobbágyai az ő ágostonfalvi részbirtokán laktak, neki dolgoztak, és a Macskalyuk (ma Macskalik) nevű cserefaerdőbe hajtották ki makkra a család disznócsordáját. Egy korabeli híradásból kiderül, hogy a falu lelkésze erdejét árulja, s akkoron ott görög katolikus kolostor volt, papját B. Andrásnak hívták. Könnyen meglehet, hogy ez volt az a kolostor, amelyet Buccow (1712–1764) Habsburg tábornok, Erdély katonai parancsnoka, majd főkormányzója, a főkormányszék elnöke, a madéfalvi veszedelem gyilkosa leromboltatott, feltételezzük, hiszen az ágostonfalvi jobbágyok, akárcsak a szomszédos székelység, nem akartak beállni az erőszakosan szervezett katonai határőrségbe. A leromboltatott templom védőszentje lehetett Szent Ágoston; ismert szentje ő nemcsak a római katolikus, hanem a görög katolikus és a görögkeleti vallásnak is. Az ágostonfalvi kolostor lerombolását nem felejtette el az utókor, és már a diktatúra idején keresztet állítottak helyére, 2007-ben pedig Erdély mitropolitája, Laurenţiu püspök részvételével a Kolostorhegy tetejére szabadtéri oltárt építettek, és elhelyezték egy majdan megépülő görögkeleti kőtemplom alapkövét.
Az bizonyos, hogy a falu telepítése előtt is lakott ember ezen a vidéken, mert a La Bordee nevű helyen 1939-ben 294 darabból álló ezüstpénz kincsleletet találtak, mely a római köztársaság idejében volt használatos Kr. e. 217 és Kr. u. 37 között. Ugyancsak a falu fölötti dombtetőről X. századbeli, Árpád-kori nyílhegyek kerültek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A Szent Miklós-templom régebbi, kisebb harangjának felirata: 1789. Basilius clopotar. Nagyobbik harangját egy Kacára elszármazott, de ágostonfalvi szenátor öntette Bukarestben 1922-ben az ismert Nicolae Ionescu cégnél.
A község rövid monográfiájából más érdekességet is megtudunk. Feltételezik ugyanis, hogy az 1773-ban épült ágostonfalvi görögkeleti templom ikonosztáza, amely a Szűzanyát és a kis Jézust ábrázolja, a kolostorból származott volna. Mesélik, hogy a kép csodával határos módon mentette meg a haláltól a kolostortemplom papját: a Buccow-féle támadás idején egy puskagolyó a Szűzanya képén gellert kapott, és a támadó katona életét oltotta ki.
Új úton a község
Tókos József ágostonfalvi polgármester a demokrata-liberálisok színeiben kormányozza a községet. Mint mondta, nem volt könnyű munka ivóvízzel ellátni a falut. Kormánypénzből oldották meg, de a kiadásokba bepótolt a Brassó megyei tanács is. Ha van víz, szennyvízhálózat is kellene. Ez a 3.22-es integrált program fő része, de szerepel benne a derítőállomás, és az utak-utcák aszfaltozása. Több mint 300 000 euró uniós alapot sikerült lehívni, amiből felszereléseket vásároltak a Krizbáig terjedő kis régió háztartási szemetének összegyűjtésére és elszállítására. S mint sok háromszéki település, ők is három pályázatot tettek le: Ágostonfalva fejlesztési stratégiájának összeállítására, turisztikai információs központ létesítésére (ugyanis a község területe és a közeli Olt-szoros számos idegenforgalmi értéket, látnivalót kínál), az iskoláskorú gyermekek délutáni oktatási programjára.
