A székely nemzet pecsétje az anyavárosban

2011. június 28., kedd, Nemzet-nemzetiség

Gábor Áron ágyújának mintájára időlegesen, egy kiállítás időszakára hazatért a székely nemzet pecsétje is: Székelyudvarhelyre, tör­ténelmi megőrzési helyére. A Haáz Rezső Múzeumban szervezett Üzenet a múltból. Székelyföldi címerek és pecsétek című kiállítás kurátora Zepe­czaner Jenő történész. A tárlatot pünkösd előtt nyitották meg, és november végéig látogatható.

A székely nemzet ezüstbe vésett pecsét­nyomója kiemelt helyet kapott. A napot és ra­gyogó, növekvő holdat tartalmazó bélyegző készítéséről és használatáról Barcsay Ákos fejedelemsége idején, az 1659. május 24-e és június 25-e között Szászsebesen tartott ország­gyűlés rendelkezett: "Bizonyos négy pecsétek metszessenek az országnak négy nagyobb rendei szerént, melyéknek egyike ugy mint az erdélyi vármegyéké álljon, az ország présidensénél, avagy az erdélyi itélőmesternél. A másik mely a székelységé lészen az udvarhelyszéki főkapitánynál. Az harmadik mely a szász na­tióé a szebeni polgármesternél. A negyedik pedig mely az Erdélyhez incorporáltatott Ma­gyarország részéjé, álljon azon részben lévő itélőmesternél. (...) A pecsétek pedig ilyenek légyenek: az erdélyi vármegyéknek a pecsétre metszett insigniájok légyen egy fél sas, környül való irása: Sigillum comitatuum Tran­sylvaniæ. A székelységnek légyen egy fél hold és nap, környülvaló irása: Sigillum nationis Siculicæ. A szászságé légyen hét kolcsos város, környül való irása: Sigillum nationis Sa­xonicæ. A Magyarország Erdély­hez incorporáltatott részéjé légyen négy folyóviz s a kettős kereszt, környül való irása: Sigillum partium Hungariæ Transylvaniæ annexarum."
A bélyegzőn a latin felirat – SIGIL. NATIONIS SICULICAE, azaz a székely nemzet pecsétje – mellett magyar szöveg töredéke olvasható: LO ERDELIORSZAGÆ HA. Ennek kiegészítése a szász nemzet bélyegzőjére került. Azon a latin szöveg – SIGIL. NATIONIS SAXONICÆ – mellé került magyar felirat a következő: ROM NEMZETBOL AL. Összeol­vas­va, megfejtve: HÁROM NEMZETBŐL ÁLLÓ ERDÉLYORSZÁGÉ.
A bélyegzőt Udvarhelyszék főkirálybírája őrizte és használta a székely nemzet nevében 1865-ig. 1878-ban Kolozsvárra került az Er­délyi Múzeum-Egyesület őrizetébe, ám a román államosítás után átkerült a kolozsvári történelmi múzeumba. 133 év után került haza Székelyudvarhelyre. A tárlat szervezői ugyan­úgy hirdetik, mint korábban Há­romszéken Gábor Áron ágyúját: HAZAHOZTUK.
A tárlat igen látványos részét képezik ovális, domború pajzsokra festve a magyar máltai lovagok címerei, melyek állandó kiállítási helye a budai Mátyás-templom, s a kiállítás idejére kölcsönözték a lovagrendtől. Pannók vezetnek be a címertan rejtelmeibe, s külön tározóban címeres könyveket is bemutatnak, köztük az első magyar jellegű címertant, Pápai Páriz Ferenc 1695-ben kiadott Ars heraldicáját állították ki. Rengeteg bélyegző illusztrálja: a székely székeknek, városoknak, sőt, egyes falvaknak is volt jelképe. A pecsétnyomók részben a Székely Nemzeti Múzeumból származnak. A címerek és pecsétek mellett az udvarhelyi céhek jelképeit tartalmazó emlékeket is kiállítottak. Így céhzászlók, behívótáblák, címeres ládák is láthatóak a Haáz Rezső Múzeumban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2011-06-28: Nemzet-nemzetiség - B. Kovács András:

Szabad társulás és történelmi kapcsolat

A régiósítási vita egyik tanulságaként érdemes megfontolni, hogy jó-e, ha a reform során a mai megyerendszerből indulunk ki. Băsescu terve, az RMDSZ-é és másoké egyaránt a mai megyékből akar ilyen-olyan arányok szerint uniós régiókat fabrikálni, és ez számunkra több rendben is hátrányos, mi több, fából vaskarikának minősíthető.
2011-06-28: Nemzet-nemzetiség - Kuti János:

Utcára vonulunk? (A múlt hét)

Miért zavar minket az, hogy Románia tartományainak határait összevissza akarják meghúzni, amikor Kanada és az Egyesült Államok között a határt több ezer kilométer hosszan a földrajzi szélességi és hosszúsági körök mentén rajzolták meg? De Afrikában is vannak ilyen országhatárok.