Ioan Adam eleinte a tárgyalás elnapolását kérte, mondván, védence két ügyvédet bízott meg, egy csapatot alkotnak, és kollégája, Eduard Predescu egy számára ismeretlen ok miatt nem jelent meg. Ilyen helyzet soha többé nem fordul elő – ígérte Adam, ám a bírónő és a vádat képviselő ügyésznő egyaránt úgy vélte, a védelem biztosított, így elutasították az ügyvéd kérését. A beidézett négy tanúból három (Fábián Judit, Szász László, Török Pi­roska) jelen volt, Daniel Prunel nem jött el a tárgyalásra.
Elsőként Szász Lászlót hallgatták ki, aki közölte, fenntartja a Korrupcióellenes Ügyészségnek adott korábbi nyilatkozatát. Elmondta: ismeri Áda Józsefet (őt feljelentőként az előző, a mostanival ellentétben zárttá nyilvánított tárgyaláson hallgatták ki május 18-án – szerk. megj.), telefonon beszélt vele, de már nem emlékszik minden részletre. Az ügyész kérdésére válaszolva igaznak vallotta mindazt, amit a nyomozati szakaszban nyilatkozott, újra elismerte, Áda József azt mondta neki telefonon, már elég pénzt adott a polgármesternek, és nem akar többet adni. A hatóságok lehallgatták a Szász és az Áda közötti telefonbeszélgetéseket, ennek leírt változatával szembesítették Szászt az eljárás során, de most azt kérdezte, ha telefonon beszél valakivel, akkor egyből tanúvá válik? Nincs köze az ügyhöz, magyarázta, Áda a barátja, mindenki tudta, hogy Áda József cégének szerződése volt a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatallal. A bírónő ugyanakkor leszögezte, a hatóságok döntik el, kit hallgatnak ki tanúként.
Szász László meghallgatása után Ioan Adam kijelentette, nem értenek egyet azzal, hogy a sajtó képviselői jelen legyenek a tárgyaláson, de Dumitrache Adina Pretoria bíró elutasította az újságírók kiutasítására vonatkozó kérését, mondván, az ülések nyilvánosak, filmezni azokon nem szabad, de bárki, bármilyen minőségében – akár államfő, akár újságíró – részt vehet rajtuk.
A következő tanú, Török Piroska szintén fenntartotta a Korrupcióellenes Ügyészségnek tett nyilatkozatát. Mint mondta, Áda József barátnője, az ő cégénél dolgozott, így tudta azt, hogy a kézdivásárhelyi városháza nem fizetett időben, tartozott a szolgáltatásokért, a cég és a városháza közti szerződés három évre szólt. Azt is tudja, hogy Áda havonta pénzt adott a polgármesternek, aki egyszer személyesen is elment otthonukba, illetve egyszer a cégnél kereste meg Ádát. E látogatásokkor kávéval kínálta, de nem volt jelen az Áda és a Rácz közötti megbeszéléseken, ám utána Áda József elmesélte neki, hogy átadta a polgármesternek a pénzt – tudomása szerint havonta 4000 lejt – azért, hogy a városháza kifizesse a cégének a szerződésben vállaltakat. Rácz egyszer személyesen járt náluk otthon, és egyszer a cégnél, 4000, illetve 10 000 lejt kapott, ezt Áda József mesélte Török Piroskának, ő maga nem látta, amikor átadta a pénzt – hangzott a tanúvallomásban. Sőt, egyszer az is megtörtént – folytatta –, hogy Áda József felhívta telefonon, és arra kérte, adjon át 4000 lejt Rácznak, aki ezért szintén az otthonukba ment, Rácz elvette a pénzt, ő nem kérdezett tőle semmit, a polgármester sem mondott semmit. Áda havonta fizetett, áprilistól novemberig, de azt nem tudja, hogy ebben az időszakban a városháza törlesztett-e vagy sem cégének – mondta Török Piroska.
Harmadikként Fábián Judit, a kézdivásárhelyi városháza könyvelője válaszolt a kérdésekre. Mint elhangzott, a polgármester a szolgáltatók kifizetésekor nem részesítette előnyben Áda József cégét, 1000 lejnél nagyobb tételek átutalásakor a könyvelőség és Rácz Károly közösen döntött a kifizetések sorrendjéről, mindenkinek anyagi lehetőségeik szerint fizettek. A városháza most 130 000–140 000 lejjel tartozik Áda vállalatának, ez pénzhiány miatt alakult így. Amikor volt miből, a polgármester soha nem mondta, hogy ne fizessünk Ádáéknak – válaszolta Fábián Judit.
A per további tanúk kihallgatásával folytatódik, a következő, szintén sepsiszentgyörgyi tárgyalás időpontját szeptember 28-ra, délelőtt tíz órára tűzték ki.