A Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása kiváltotta vita hevében június 3-án az Antena 3 hírtelevízió Conexiuni (Kapcsolódások) című műsorában Valentin Stan egyetemi tanár az akkor uralkodó nacionalista hőbörgéssel szemben álló előadásban beszélt a székelyekről, leszögezve többek között: a székelyek léteznek, megígértük nekik az autonómiát.
Az alábbiakban a műsorban elhangzottakból közlünk szemelvényeket Nemes Előd fordításában.
Valentin Stan: Kedveseim, talán nem tudjátok, miért haragudtunk meg a székelyekre. Akadémikusoknak kell lennünk... te, mi azért haragudtunk meg, mert ezek autonómiát akarnak minden áron. Hát persze, hogy igen, autonómiát nekik, vagy autonómiát nekünk, vagy autonómiát akárkinek, ezt demokratikusan Románia parlamentje dönti el. Ez van egy országban, az Európai Unió tagállamában. Én mind azt hallom, vagy hogy nincsenek székelyek, vagy hogy autonómiát ezeknek.... De hát jóemberek, nekik joguk van kérni, nekünk, mindnyájunknak meg jogunk van nem megadni. De engedjék meg, hadd mutassam be, miért is kérik ők ezt.
Te, ez itt a Trianoni diktátum. Amit mi kérünk a magyaroktól, hogy tartsák be a trianoni szerződést, tartsátok be Trianont! De van egy rossz hírem: mi nem igazán tartjuk be a trianoni szerződést. Nézd csak, mit ír itt, a 47. cikkelyben: Románia elismeri és vállalja a kapcsolatát Magyarországgal. Te, itt azt írja, hogy Románia, és nem azt, hogy Pápua-Új Guinea, te, ezek itt mi vagyunk, mi van itt, ember, ez egy másik diktátum? What? Hogy? Te, melyik diktátum ez, ember?! Mit mondtak ezek ott Trianonban, ember?
Kedveseim, ez az úr, akit itt látnak, ez Vaida-Voevod. Mivel nem akarok egyedül áruló lenni, gondoltam, komoly társakat szerzek magamnak. Vaida-Voevod az első román miniszterelnök, aki aláírta a kisebbségek védelméről szóló 1919-es keretszerződést, amelyben – micsoda átok – a 11-es cikkelyben, figyeld meg, miket ír: "Románia egyetért azzal, hogy megadja az erdélyi szász és székely közösségeknek a helyi autonómiát." Micsoda? Nem jön, hogy higgyem, hát nem arról volt szó, hogy a székelyek nem is léteznek? S hogy Vaida-Voevod ilyesmit aláírt?!
Hát igen. Mert ezzel a feltétellel kaptuk meg Erdélyt. Hogy helyi autonómiát adunk a székely közösségeknek oktatási és vallási vonatkozásban.
A székelyek is akarnak valamit, amire feljogosította őket a történelem. És én meg szeretném köszönni ez alkalommal a székelyeknek, hogy nem térdeltek le soha. Sem a magyar királyok előtt, sem Ausztria császárai előtt, sem az orosz cárok előtt, sem a török szultán előtt. És hogy itt maradtak, ezen a földön, melyet önfeláldozással védtek meg. A székelyek itt voltak és itt lesznek. És nagyobb biztonságban érzem magam mellettük, mint sok más román nemzettársam mellett, akiknek olyan megnyilvánulásaik vannak, melyeket Európa megvetéssel kezel, hátat fordít nekik és kineveti.
És hogy lássátok, hol voltak a székelyek, amikor Románia alakult, hogy lássátok, hol voltunk mi, románok, és hol voltak ők, a székelyek egy bizonyos történelmi időszakban...
Kezdjük Mihai Viteazullal és a sellemberki csatával 1599-ben, amikor Mihai Viteazul megalkotta Romániát, azt a kicsit, ami akkor volt.
(Filmrészlet) Mihai Viteazul hangja csata előtt: "Az első vonal úgy marad, ahogyan beszéltük, Baba Novackal a balszárnyon, Lecca aga a jobbszárnyon. A székelyek mellettem maradnak."
Valentin Stan: A székelyek mellettem maradnak?! Mihai mellett?! Hogy? Jobban bízott a székelyekben, mint az oláhokban (vlachokban)?! A székelyek ott voltak, kedveseim! A székelyek ott voltak Mihai mellett! És Mihai elismerte minden jogukat. Mindazokat a jogokat, amelyeket ma is kérnek az autonómiáért, megadta nekik Mihai. "Mert harcoltak a közösség javáért" – ezt mondta a vajda (Mihai).
Kedves románok, akik nem akarjátok engedni, hogy a székelyeknek képviseletük legyen Brüsszelben, mert nehogy ellopják Erdélyt – (a filmre mutat) –, itt nem lopták el Erdélyt. Fegyverrel a kezükben álltak Mihai mellett.
És most megmutatom, mit csináltak ezek a székelyek Ştefan cel Maréval. Mihai is megőrizhette volna a fejét, ha a székelyek egy év múlva is mellette állnak. De általában csak oláhok (vlachok) voltak mellette.
Tudják, hol voltak a székelyek 1475-ben? Azt hiszem, nem tudják, elmondom. Helyzetben voltak. Ismerik a sztorit, ahogy mondják: Houston, helyzet van. Helyzetük volt a székelyeknek Moldvában, Vasluinál, ahol Ştefan cel Mare serege védte a kereszténységet, kedves románjaim. Összecsaptak a törökökkel. És jöttek azok több tízezren. De néhány ezer székely, profi harcosok, nagy szívvel Ştefan mellett harcoltak. És megállították a török sokaságot, legyőzték őket félholdastul, mindenestül. De tudják, hogy még kit győztek le akkor a székelyek? Az oláhokat (vlachokat) is legyőzték. Mert azok 17 000-en a török szultán seregében voltak. Mert Havasalföld uralkodója abban az időben, amikor a székelyek karddal a kezükben a kereszténységet védték, Havasalföld uralkodója a török szultán fenekét csókolta. És mi 17 000-en a szultán seregében voltunk, és Moldva uralkodóját, Ştefant támadtuk Vasluinál. És tudják, a török szultán követe mit mondott Ştefannak? Nem fogják elhinni.
(filmrészlet) A szultán követe: "Ştefan, Moldva uralkodója, hozd nekem a két évnyi adódat, miként azt Havasalföld uralkodója is hozza..."
Valentin Stan: Szóval, Moldva uralkodója, Ştefan, gyere az adóddal, gyere, miként Havasalföld uralkodója is jön és hozza. Álljunk meg, kedveseim, van egy nagyon rossz hírem. Vagy nagyon jó, ki, ahogy veszi. Te, én székelyekről a török szultán seregében még nem hallottam. De oláhokról (vlachokról) igen, és még moldvaiakról is. Sorry.
