Nem mondhatta el senkinek Tusnádfürdőn, ezért hát elmondta mindenkinek a televízióban, amit akart. Sőt, megmondta. Nagy harcos ez a mi elnökünk! Úgy tüzelt csípőből mindenre, ami él és mozog ebben az országban és még a szomszédban is, mint Norvégiában Anders Behring Breivik, aki 68 személyt lőtt le.
És milyen igaza van! Hogy képzeli Romániában a magyarság? Kinek az érdekei a fontosabbak: az övék, mely alig másfél milliónyi, vagy az ország és a húszmillió román érdekei? Az új területi felosztást csak pár magyar megyeitanács-elnök nem akarja, mert féltik a funkciójukat, és még néhány demokrata-liberális, valamint jó néhány ellenzéki. Aztán azt is megmondta, hogy Magyarországnak semmi köze a mi területi felosztásunkhoz. Van elég bajuk, foglalkozzanak azzal! És ebben is igaza van. Magyarországnak már 1920-ban sem volt köze saját területének felosztásához, Romániának annál inkább.
De megkapta a magáét majd mindenki: a kormánypártok, az ellenzékiek, a kormány, igazságszolgáltatás, a rendőrség és a tanárok is. Mindenkihez volt néhány keresetlen szava.
A végén bevallotta viszont, hogy őt jó tanárok okították, nem mint ezek a maiak. Azt is, hogy nem volt jó tanuló, s mivel feledékeny, nem is emlékszik érettségi vizsgája eredményére, de olyan tanárai voltak, hogy még ma is fél találkozni velük.
Bizonyosan azért, mert haragszanak rá, de főleg magukra, hogy átengedték az érettségi vizsgán, és irigyek is rá, amiért ilyen sokra vitte.
